Az Országos Kéktúra nyomvonala nem állandó: rendszeresen előfordul, hogy gazdájának, a Magyar Természetjáró Szövetségnek módosítania kell rajta. A legfrissebb, zempléni példa apropóján bemutatjuk, hogy mi állhat egy változás hátterében, és milyen szempontok alapján, milyen folyamatot követve alakul ki az új nyomvonal.
Mint arról hírt adtunk, az Országos Kéktúra zempléni szakaszán (OKT-27) kerékpárút építése miatt Bózsvától Füzérkomlósig 2024. augusztus 9-től módosult az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű útvonala. Az eddigi, 4,4 km hosszú szakaszt kényszerűségből a Bózsva-Kisbózsva-Nyíri-Füzérkomlós között vezető, 3725-ös számú közútra tereltük (6,2 km), de csak ideiglenesen, várhatóan 2025 nyaráig.
A kéktúra ideiglenes szakaszának kialakítása
Egyrészt a terelés távja és időtartama, másrészt a közútra való terelés miatt ez jó alkalom bemutatni az ilyen változtatások lehetséges okait és folyamatát.
A kéktúra nem védett útvonal
Fontos tudni, hogy a turistautaknak Magyarországon egyelőre nincs jogi védettsége – így az Országos Kéktúra nyomvonalának sincs –, miközben számtalan különböző magán-, önkormányzati és állami területet szelnek keresztül.
A legjellemzőbb, hogy erdészeti hasznosítás vagy magánterületi lezárások miatt kell elterelni valamelyik turistaút nyomvonalát, ideiglenesen vagy akár véglegesen. A jogi védettség említett hiányának következtében a magántulajdonosok bármikor lezárhatják a turistaforgalom elől a területüket, akár egyik napról a másikra, és sajnos az is előfordul, hogy erről előre senkit nem tájékoztatnak, még az MTSZ-t sem.
Kék sáv jelzés, a háttérben a füzéri várral
Máskor mi magunk gondoljuk úgy, hogy – például a megnövekedett forgalom vagy a megváltozott terepviszonyok miatt – időszerű lenne bizonyos szakaszokat felülvizsgálni, és ha mód van rá, a gyalogtúrázók szempontjából jobb, élvezetesebb, biztonságosabb útvonalra terelni. Ehhez azonban nem elég egy másik nyomvonalat kijelölni a térképen.
Tervezés, egyeztetés
A zempléni módosítást az kényszerítette ki, hogy a helyi települések önkormányzatai részben épp az Országos Kéktúra eddigi nyomvonalára terveztek kerékpárutat építeni, így a munkálatok idejére az mindenképpen használhatatlanná válik.
Amikor értesültünk a tervekről, természetesen szokás szerint azonnal felmértük az alternatívákat, hogy a legkisebb kellemetlenséggel a lehető legjobb nyomvonalon oldjuk meg a terelést.
De hiába hálózzák be más utak és ösvények a környéket a térkép szerint, ezeknek a biztonságos bejárhatósága csak helyi szemlével állapítható meg, ráadásul a tulajdonosi viszonyok behatárolják, hogy egyáltalán melyiken alakítható ki turistaút.
Kézenfekvő megoldásként először az eredeti nyomvonal közelében, azzal nagyjából párhuzamos utakon gondoltuk kialakítani az újat - ehhez meg kellett keresnünk az érintett területek tulajdonosait. A személyes beszélgetések után írásban, hivatalosan is felvettük velük a kapcsolatot. Sajnos nem jártunk sikerrel: mind a tulajdonosoktól, mind az érintett települések önkormányzataitól elutasító választ kaptunk, így nem vezethettük arra az ideiglenes nyomvonalat.
Mihamarabb végleges megoldást kellett találnunk a problémára, de közben
azon is el kellett gondolkodnunk, hogy az építkezés befejezése után, azaz kb. 1 év múlva vissza akarjuk-e vezetni az ország legnépszerűbb túraútvonalát egy aszfaltozott kerékpárútra.
Ha a válasz nem, akkor viszont hosszú távra olyan állandó nyomvonalat kellett keresnünk, ami minden szempontból megfelel a kéktúrázók biztonságának és elvárásainak.
A megtagadott tulajdonosi hozzájárulások és a helyi adottságok miatt azonban ez sem egyszerű. Ilyenkor minél több alternatívát megvizsgálunk, egyeztetünk a területen illetékes erdészetekkel, a helyi turistaszervezetekkel és önkormányzatokkal, felmérjük a lehetséges útvonalak turisztikai értékét, bejárhatóságát, valamint fenntarthatóságát, és természetesen be is járjuk az összeset. Ha ezek után sikerül megtalálnunk az elvben optimális nyomvonalat, azt még ki is kell alakítani, fel kell festeni rá a turistajelzéseket, sőt a kéktúra esetében irányjelző táblákat is le kell gyártani és ki kell helyezni.
A szabványos turistajelzéseket mindkét irányból ki kell helyezni
Mivel az MTSZ kezelésében lévő, szabványos turistautak hálózatosan kapcsolódnak egymáshoz, emellett azt is meg kell vizsgálni, hogy a módosítás érint-e más utakat. Ha igen, biztosítani kell a hálózatos logika érvényesülését, adott esetben a jelzések átfestésével, áthelyezésével vagy megszüntetésével.
Kényszermegoldás
Az idő szorított, hiszen a kerékpárút beruházója már augusztus 15-én felvonul a területre, így onnantól a Kisbózsva és Füzérkomlós közötti szakaszt mindenképp lezárják a turisták elől. Az előzőekben felvázolt folyamat azonban igencsak időigényes, és jelzéseket is csak tavasztól őszig lehet festeni.
A jelenlegi helyzetben így csak egy lehetőséget lehetett időben kivitelezni, bár sajnos épp a legkevésbé szimpatikusat: átmenetileg, a hosszú távú megoldás kidolgozásáig ki kellett vezetni a közútra a kék sávot.
A Magyar Természetjáró Szövetségnek természetesen nem célja közúti padkákon vezetni a turistautakat (sőt, ahol lehet, az ilyen szakaszok megszüntetésére törekszik), de sajnos előfordulnak ilyen kényszerhelyzetek, amikor nincs más lehetőség. Ennek a megvalósításához is szükség volt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatóságának hozzájárulására, amit szerencsére megkaptunk. Az autóút érintett szakaszán a kéktúrázók biztonsága érdekében hamarosan gyalogos veszélyt jelző és sebességkorlátozó táblákat helyeznek ki.
Életbe lép a változás
Augusztus 8-9-én megtörtént az útvonal áthelyezése, a jelzések felfestése, valamint tájékoztató táblákat is kihelyeztünk a túrázók számára az érintett szakaszokra. Online felületeinkre (a Kéktúra hivatalos honlapja, a Természetjáró app és honlap) szokás szerint szintén azonnal átvezettük az ideiglenes turistaútszakasz adatait.
Az új, ideiglenes nyomvonalról végig szép panoráma tárul elénk
Bár öröm az ürömben, hogy ez a közút szerencsére kis forgalmú, és kifejezetten szép tájképi adottságokkal bír, ráadásul Nyíriben bolt és kocsma is üzemel, reményeink és terveink szerint csak ideiglenes megoldás:
hosszú távon egy természeti környezetben vezető útvonalat szeretnénk kialakítani a most megépülő kerékpárút helyett.
Ehhez azonban a fent vázolt folyamat összetettsége miatt több idő szükséges.
- A gyalogosoknak a járdán kell közlekedniük. Ha járda nincs kiépítve, akkor haladjunk a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpársávon.
- Ha az úttesten gyaloglunk, akkor vagyunk a legnagyobb biztonságban, ha a bal oldalon, a menetiránnyal szemben közlekedünk (lakott területen kívül ez kötelező, lakott területen belül pedig ajánlott).
- Olyan helyen, ahol a járművekkel szemben nincs elsőbbségünk, csak akkor lépjünkk az úttestre, ha meggyőződtünk arról, hogy áthaladásunkkal a járműforgalmat nem zavarjuk!
- Legyünk mindig óvatosak és körültekintőek! Saját életünk, testi épségünk és egészségünk érdekében soha ne számoljunk azzal, hogy a járművezetők minden esetben észlelnek minket!
- Tegyünk meg mindent a saját észlelhetőségünk érdekében! A sötét tónusú ruházat helyett keressünk feltűnőbb színűeket. Lakott területen kívül éjszaka vagy rossz látási viszonyok mellett a fényvisszaverő mellény használata kötelező, de ez a ruhadarab más körülmények között (lakott területen belül nappali viszonyok mellett) is életmentő lehet.
A törlő keresztet a megszüntetett útvonal első néhány jelzésénél szoktuk használni
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
