Az elsőre „csupán” fényes pontok halmazának látszó kép valójában szédületes távolságokra repít el minket. A hónap legszebb asztrofotója galaxisok ezreit rejti és segítségével 12,3 milliárd fényévnyire is elláthatunk az univerzumban.
Ahhoz, hogy megértsük ennek a fotónak a lényegét, kicsit jobban meg kell vizsgálnunk. Ráadásul ezt az észbontó felvételt az univerzum mélységéről valaki saját erejéből, saját felszerelésével, saját, magyarországi észlelőhelyéről készítette, ami szép bizonyítéka annak, hogy érdemes asztrofotózással foglalkozni, mert a kreativitás és az elszántság előbb vagy utóbb meghozza gyümölcsét.
Ezúttal Misi Róbert gyöngyösi asztrofotós kitartó munkáját értékelte a Magyar Asztrofotósok Egyesülete azzal, hogy képét 2024-ben június hónap legszebb asztrofotójának választotta a már öt éve létező Hónap képe elismerés keretében.
Abell 1656 galaxishalmaz, avagy Hubble Deep Field érzés 12.3 milliárd fényév mélységben!
De most lássuk, mik rejtőznek a fotó fényes pontjai mögött! A képen a Coma nevű galaxishalmaz, vagy más néven az Abell 1656 látható. Sem a csillagok, sem a csillagok milliárdjaiból álló galaxisok (amilyen a mi Tejútrendszerünk is) nem szeretnek egyedül lenni az univerzumban. A csillagok csillaghalmazokat és galaxisokat, a galaxisok pedig galaxishalmazokat szeretnek alkotni.
Bár egy galaxishalmazban nincsen annyi tag, mint egy csillaghalmazban, de a nagyobb galaxishalmazok, mint például a képen szereplő Coma-halmaz, 1000-nél is több galaxist tartalmaznak.
Érdekesség, hogy ilyen gigantikus, emberi léptéket és képzeletet meghaladó struktúrákat mi magunk is meg tudunk figyelni. Ha a Coma-halmazt egy 25 cm átmérőjű tükrös távcsővel figyelnénk meg sötét egű helyről, például Törökkoppányból, a Magyar Asztrofotósok Egyesülete észlelőhelyéről, akkor akár 12-14 galaxisát is észrevehetnénk a saját szemünkkel. Ha azonban ugyanazt egy speciális csillagászati kamerával tesszük rendkívül hosszú expozíciós idővel, akkor a látvány megdöbbentően kozmikus lesz.
Misi Róbert ehhez a fotójához 50 órányi expozíciós időt használt fel, és közel kétezer galaxist lehet rajta összeszámolni, ami szinte felfoghatatlan.
Ráadásul az amúgy 320 millió fényévre lévő Coma-halmaz tagjain felül jóval távolabbi fényforrások, például kvazárok (aktív, távoli, szinte pontszerű galaxisok) is feltűnnek. A felvétel 760 kvazárja közül 83 db 10 milliárd fényévnél is távolabbi, a legtávolabbi pedig 12,3 milliárd fényévre van tőlünk.
A szinte alig látható pontocska, amelyre a nyíl mutat, 12,3 milliárd fényévre van tőlünk
De egy közelebbi aktív galaxis is megfigyelhető a képen. A Coma-halmaz centrumában az egyik kisebb elliptikus galaxisnak feltűnő relativisztikus jetje is látható, egy pici fényes tüske, ami a centrumból kifelé mutat. A „közeli” kifejezés itt relatív, a galaxis ugyanis azért nagyon távol van tőlünk.
A relativisztikus jet vagy relativisztikus anyagsugár aktív galaxisok, főleg rádiógalaxisok és kvazárok középpontjából kiinduló erőteljes plazmakilövellés
De mi inspirálta Róbertet, hogy ezt a fotót elkészítse?
„Amikor legelőször megláttam a Hubble űrteleszkóp Deep Field című mélyűrfotóját, nagyon elgondolkodtató volt számomra, hogy mennyire távolra tud visszatekinteni az emberiség időben és térben a világegyetemben, és milyen apró homokszem a Földünk, a Naprendszerünk, de akár a Galaxisunk ebben a végtelen sivatagban, amit Univerzumnak hívunk. Aztán évekkel később, amikor belevágtam az asztrofotózásba, újra többször megnéztem a fotót és egyre erősebben megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy az én amatőr eszközeimmel milyen távolra lenne lehetőségem visszanézni az időben!”
Végül 2024-ben belevágott eddigi legnagyobb projektjébe, amihez a Mátra egy sötét helyére települt ki. Az 50 órás expozíciót három hónapig tartott összegyűjtenie, mivel rendkívül kevés volt a holdmentes derült tavaszi égbolt ebben az időszakban. Hogy miért a Coma-halmazra esett a választása, és pontosan milyen eszközöket használt a fotó elkészítéséhez, azt itt tudhatjátok meg, valamint a képet is megnézhetitek egészen nagy nagyításban.
