Geodétáknak ez valószínűleg nem okoz fejtörést, és valószínűleg sok túrázó szintén képben van, de mi azt szeretnénk, hogy azok is megvilágosodjanak, akik még Nadapról sem hallottak.
A főként gránitból felépülő Velencei-hegység területén fekvő községben található a magyarországi geodéziai magasságmérés alappontja, amelyet 1921-ben nyilvánították az országos szintezési hálózat főalappontjának. A szintezési ősjegyként is ismert pont adriai középtengerszinthez viszonyított relatív magassága 173,8385 m, a balti alapszinthez viszonyított pedig 173,1638 m. És most jön az érdekesség: Nadapon két alappontot, egy „adriait” és egy „baltit” kereshetünk fel. A nevezetességek egymáshoz közel fekszenek, így érdemes mindkettőt felkeresni.
A két alappontot nem véletlenül alakították ki épp itt, ugyanis hazánk egyik legöregebb és egyben legstabilabb területe a Velencei-hegység, ahol több helyen is felszínre bukkan a 300-350 millió éves gránit látványos kőtömbjei.
És hogy Nadapon miért van két fixpont? Anno minden ország saját tengerének középszintjét határozta meg viszonyító magasságul, ami számunkra az Osztrák–Magyar Monarchián belül az Adriai-tenger középszintjét jelentette, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. A másik a Balti-tenger szintje, ami a 2. világháború után a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérésére szolgált, és amely a civil életben is meghonosodott.
Ha még több érdekességre vagy kíváncsi, kattints ide, nem fogod megbánni!
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
