A tatai Kálvária-dombon álló, égbe szökő téglatornyot most a Fellner Jakabról elnevezett kilátóként ismerjük, de 1939-ben, amikor megépült, még egészen más feladatot látott el.
A tatai Kálvária-dombot több ok miatt is érdemes felkeresni. Egyrészt nagyon szép, jó innen a kilátás, geológiai szempontból is egy nagyon különleges helyről van szó, ahol 195 millió év története tárul fel a Kálvária-domb földtani alapszelvényében, ráadásul itt kis területen több érdekes látnivalót is találunk. Ezek egyike a Fellner Jakab-kilátó.
Sörétet a toronyból
A kilátót Söréttoronynak is nevezik, ugyanis 1939-től itt működött a Turul sörétöntöde. Stieber Antal 1934-ben vette bérbe ezt a területet, ahol öt évvel később épült fel a torony. Az ötlet nem volt légből kapott, hisz a két világháború között nagy igény mutatkozott az apró lövedékre, amit korábban csak külföldről lehetett beszerezni. De vajon miért is kell egy apró sörét elkészítéséhez egy ekkora építmény?
Előtérben a Fellner Jakabról elnevezett kilátó, háttérben a Fellner Jakab irányításával épült tatai nagytemplom
A sörétet ebben az időben úgy készítették, hogy a magas, belül üreges torony tetejéből az olvadt ólmot a földszinten található, vízzel teli edénybe csepegtették.
Az ólomcseppek a több tízméteres zuhanás közben gömbalakot vettek fel, a vízben pedig már ilyen formában szilárdultak meg.
A hatvanas évek óta a gyártás már más módszerrel folyik, ezért később már nem építettek ilyen tornyokat. A tatai söréttorony is 60-as évektől kapott más funkciót, és lett kilátó belőle.
Minél magasabb volt a torony, annál nagyobb sörétet lehetett benne készíteni
Az országban egyébként csak egy hasonló építmény van, Tolna megyében, Kölesd község Borjád településrészén. Az a torony is 1939-ben épült, és tíz év alatt 8-9 mázsa sörétet gyártottak benne. A 23 méteres torony, a tataihoz hasonlóan, szintén kilátóként üzemel, ahogy azt a söréttorony oldalán olvashatjuk.
Aki nélkül más lenne Tata
De térjünk vissza Tatára és a Kálvária-dombra! A 37 méter magas kilátóba 175 lépcsőfok visz fel, és mondanunk sem kell, szuper fentről a panoráma. A kilátó ebben az időszakban már csak hétvégén tart nyitva, hétköznap előzetes bejelentkezés után tudunk felmenni a toronyba. A torony és környezete egyébként 2019-ben megújult, többek között játszóteret és pihenőhelyet alakítottak ki.
A kilátó névadója, Fellner Jakab uradalmi építőmester, a hazai klasszicizáló késő barokk építészet kiemelkedő képviselője, aki 1745-ben telepedett le Tatán.
A Szent Kereszt felmagasztalása templom, vagy köznapi nevén tatai nagytemplom a Kálvária-dombról. Az esztergomi bazilika után ez a második legnagyobb templom Komárom-Esztergom megyében
A várost járva számos épületével találkozhatunk, az Eszterházy-kastélytól kezdve vízimalmokon át, a város legnagyobb templomáig, minden a neves uradalmi építőmester nevéhez fűződik. A kapucinus rendház építésénél még csak segédként volt jelen, de a tatai nagytemplom építését már döntően ő vezényelte le, annak elkészültét azonban már nem élhette meg. Fellner Jakabot a nagytemplomban helyezték örök nyugalomra, szobra a templom mellett áll.
Sok látnivaló kis helyen
Ha megmásztuk a kilátót, érdemes még sétálni egyet a Kálvária-dombon. A fennsík közepén egy szép kis kápolna áll, ami 1775-ben épült, Fellner Jakab tervei alapján, egy korábban itt álló, 14. századi templom romjain.
A város délnyugati részén emelkedő domb, amit korábban Márvány-hegynek és Szent Iván-hegynek is hívtak, a Kálvária-szoborcsoportról kapta mai nevét
A kápolna mellett látható az 1770-ben elkészült Kálvária-szoborcsoport, Schweiger Antal alkotása, aki az Eszterházyak „udvari képfaragója” volt, és együtt dolgozott Fellner Jakabbal. A városban több alkotását is láthatjuk. A kápolna mögött egy különös alakú víztorony áll, az 1968-ban épített torony ipari műemlék, és olykor kiállításokat és hangversenyeket is rendeznek benne.
Ahogy azt ez a korábban készült kép is bizonyítja, a kilátó tetejéről nagyon jó kilátásban lehet részünk
A Kálvária-domb lábánál találjuk a Geológus-kertet, ahol elmélyedhetünk a környék geológiájában, bár minderre legközelebb április 1-től lesz újra lehetőségünk, a Kálvária-dombhoz azonban késő ősszel és télen is megéri ellátogatni.
A cikk először 2021 novemberében jelent meg.
