Pontosan száz éve, 1923. december 8-án hunyt el Hanák Kolos, a mátrai turizmus egyik megteremtője.
Az 1851-ben született Hanák Kolos középnemesi családból származott, elemi iskoláit Püspökiben és Gyöngyösön járta. Egerben érettségizett 1869-ben, és ott is kezdte meg a jogi tanulmányait, amelyeket Pesten fejezett be. 1872-ben a gyöngyösi törvényszéken végezte joggyakornokságát. Megkedvelte a várost, és még ebben az évben le is telepedett.
1873-ban tagja lett a Tátrafüreden akkor megalakult Magyarországi Kárpát Egyesületnek. Ismeretséget kötött Eötvös Loránddal és Thirring Gusztávval is, de különösen Téry Ödönnel ápolt baráti kapcsolatot.
Gyöngyösön gyorsan a városi társadalom kedvelt alakjává és szervezőjévé vált, és kiterjedt kapcsolatokat ápolt. 1875 májusában, bevonva a város fiatal iparosait, kereskedőit, gazdálkodóit, tanítóit és jogászait, megalapította a Rózsakompániát, a Kaszinó Egyesület ifjúsági változatát, ezzel pezsgésbe hozva a gyöngyösi társasági életet. 1875 volt a családalapításának az éve is. Négy gyermeket nevelő, példás életet élő családapaként vált ismertté a városban. Közben Sáron (később a község neve Abasár lett) vásárolt házat.
Ismerőseivel gyakran járta a Mátra hegyeit-völgyeit, közben arról tanakodva, hogyan lendíthetnék fel a térséget. Már akkor az idegenforgalom megindításában látta az egyik megoldást. A turizmus fejlesztését tartotta az első eszköznek, és a szívéhez is ez állt a legközelebb, de látta a tennivalókat a szállások, az úthálózat, az üdülőtelepek kialakításával kapcsolatban is.
A bakancsos turizmus mátrai kibontakoztatását a Magyarországi Kárpát Egyesület mintájára és segítségével 1884-ben kezdte meg. 1886-ban út épült Benén (a későbbi Mátrafüreden) át Parádra, amely építkezésnek szintén Hanák volt a motorja, meggyőzve Gyöngyös és a vármegye tisztségviselőit annak szükségességéről. Hathatós szervezőmunkájának köszönhetően 1887. május 15-én ünnepélyes keretek között, 510 taggal megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya, a mai Magyarország első turistaegyesülete.
Ekkor már keresett ügyvéd, és termőföldekkel is kereskedik. Szeretett városának számos jogi ügyét intézte tiszteletdíj nélkül. Jól jövedelmező irodája alapot nyújtott az önművelésre is. Minden folyóiratot járatott, és 10000 fölötti kötetszámmal övé volt Gyöngyös legnagyobb magánkönyvtára is. Nem csoda, hogy szerteágazó műveltsége révén sokan kérték a véleményét, segítségét. Ekkorra már öt országos és 10 helyi egyesületnek volt tisztségviselője, vagy tagja.
Továbbra is lelkesen járta a Mátrát, kijelölte az első turistautakat, és anyagot gyűjtött a készülő kalauzához, de figyelt a propagandára és a tárgyi feltételek megteremtésére is.
A Mátra Osztály 1888-ban felépítette az első mátrai kilátót a Sás-tó közelében, amit Hanákról neveztek el. Még ebben az évben megírja a Mátrai Kalauzt, Magyarország első turista-útmutatóját, amit a nagy érdeklődés miatt a következő évben újabb kiadás követett. 1889-ben elkészült a kékesi kilátótorony és a Benevár Vendégfogadó is. Hirdetett túrákat szervezett, s elindította a „nagytúrákat”. Az elsőt 1889. június 28–29-én, az akkor alakult Budapesti Osztállyal, Bene–Kékes–Parád útvonalon, amit a következő nyarakon az ágasvári–galyai, az egri–diósgyőri, a siroki–galyai–benei nagytúrák követtek.
Amikor a budapesti turisták 1891-ben kiléptek a Kárpát Egyesületből és megalapították a Magyar Turista Egyesületet, a Mátra Osztály is feloszlatta magát, és MTE Mátra Egylete néven csatlakozott a budapesti központhoz. Ebben nagy szerepet játszott Hanák Kolos és Téry barátsága is. Hanák jó kapcsolatépítő személyiségét jellemzi, hogy a Mátra Egylet továbbra is fenntartotta jó viszonyát a Kárpát Egylettel is. Az új mátrai egyesületnek is Hanák lett az elnöke.
A Mátra Egylet is az ő alelnöksége és elnöksége alatt volt a legaktívabb. 1891-re elkészültek a mátrai turistautak jelzései, a következő évben a mátrafüredi strand, 1894-ben pedig a galyai Samassa-menedékház. Két évvel később elkészült a Mátrafüred fölötti Kalló-völgyben a védőhely (menedékház), amelyet az utolsó kallómalom épületéből alakítottak ki a Gyökeres-forrásnál. Ezt a nyitott tornácos menedékházat később Nékám-szállásnak nevezték, mert építését Nékám Ede, Gyöngyös akkori rendőrkapitánya vezette. Harmadiknak a kékesi menedékház készült el.
A Mátra Osztály fogatot működtetett a gyöngyösi vasútállomás és a mátrafüredi Benevár Fogadó között, segítve a távoli látogatókat is. Évente 1-2 alkalommal ismeretterjesztő előadásokat is szerveztek, köztük azt is, ami a Bene váráról szólt. 1894-ben javaslatára alakult a Mátrafüredi Nyaraló és Fürdőtelep RT, amelynek első elnöke is Hanák volt. Ebben az időben érkeztek az első külföldi turisták is a Mátrába.
Fürdőéletet is terveztek, Hanák Kolos javaslatát a Mátra Osztály nyújtotta be a Gyöngyösi Tanácsnak, amely kérte a belügyminisztert a Bene név Mátrafüredre változtatására és országos üdülőhellyé nyilvánítására, amik meg is történtek. A Mátrafüred nevet egyébként Téry Ödön Tátrafüred mintájára javasolta Hanáknak.
Minden érdekelte, amin javítani, újítani, segíteni lehetett. A gyöngyösi népiskola gondnokságának tagjaként pénzadományokat gyűjtött az oktatás javítására. Maga is adományozott. A szegényeket is gyámolította, téli segélyakciókat szervezett, alapítványokat támogatott. Jótékonyan ellátta a Gyöngyösi Szegény Asszonyok Intézetének jogi feladatait is.
Hanák Kolos-kilátó 1937-ben
A politika is felismerte képességeit. 1896-ban el is gondolkodott az országgyűlési képviselői jelöltségre való felkérésen, de végül távol tartotta magát a napi politikától. 1896-ban Gyöngyös díszpolgárává választották, 1897-ben megújított szöveggel, fényképekkel a Mátra Egylet kiadásában elkészítette a Mátrai Kalauz javított kiadását, amelynek mind az 5000 példánya elfogyott. Ebben már a színekkel jelzett turistautak szerepeltek.
1910 végén, saját kérésre nyugdíjba vonult. 1911-ben I. Ferenc József megerősítette régi nemességét, és nevét Abasári Dr. Hanák Kolos nemesi névre változtatta. 1923 decemberében hunyt el Budapesten.
Hanák Kolosra a második világháborúig jó szívvel, tisztelettel emlékeztek Gyöngyösön. A postapalota előtti teret is róla nevezték el. A háború után azonban – nemesi volta miatt – méltatlanul feledésbe merült a neve. A rendszerváltás ebben is fordulatot hozott. 1992-ben a gyöngyösi gimnázium tanárai megalakították a Hanák Kolos Turistaegyesületet. A 2000-es évek elején újra teret neveztek el Hanákról, igaz, nem a régit, hanem a város Mátrához legközelebbi, új terét. Szülőfaluja, Szurdokpüspöki konferenciákon emlékezett róla, megnyitották a Hanák Kolos Emlékházat, és 2023-ban szobrot is avattak a tiszteletére.
Hanák Kolos szobra Szurdokpüspökin
Abasár is megemlékezett neves lakójáról. Róla nevezte el a Művelődési Házat és róla elnevezett emlékérmet alapított a faluért sokat tevők számára. A nevét viselő turistaegyesület 2023 decemberében emléktúrával is megemlékezik róla.
Források:
- Báryné Dr. Gál Edit: Kisvárosi életmód a XIX. század végén. In: AGRIA XXXIII. (Szerk.: Petercsák Tivadar) Eger 1997
- Báryné Dr. Gál Edit: Képek Hanák Kolos életéről. (Emlékévi előadás, 2012, Szurdokpüspöki)
- Báryné Dr. Gál Edit: Az egykori Hanák-ház építés- és birtoklástörténete In: Mátrai Tanulmányok (Szerk.: Horváth L.) Gyöngyös, 2002
- Dr. Misóczki Lajos: Abasári Dr. Hanák Kolos, Hanák Kolos emlékkönyv 1994., (Szerk.: Misóczki L. – Nagy Gy.)
- Dr. Misóczki Lajos: Hanák Kolos és a Mátra idegenforgalma, Hanák Kolos emlékkönyv1994., (Szerk.: Misóczki L. – Nagy Gy.)
- Dr. Molnár József: Hanák Kolos, Mátra Művelődési Központ programkiadvány 1997.
