Csomorkány tipikusan egy olyan falu, amelyet nem nagyon érdemes a térképen keresni, mert már a török időkben elnéptelenedett. Lakói elhagyták, épületei elenyésztek. De mégsem tűnt el nyomtalanul. Emlékét máig őrzi középkori templomának különös hangulatú romja a Hódmezővásárhely határában lévő szántóföldek között.
A puszta ősszel igazán szép, rövid, ragyogó napokkal ajándékozza meg az embert. Már nincs elviselhetetlen hőség, és a száraz, áttetsző levegőből a frissesség élénkítő érzése árad. Egy ilyen őszbe hanyatló, napsugaras, széljárta időben érkeztünk meg a Dél-Alföld egyik legrégebbi épített örökségéhez, amely ott bújik meg a Hódmezővásárhelytől északkeletre található tanyavilágban. Tényleg, szinte a semmi közepén, termőföldek parcellázta sík vidéken egy kis akácliget övezi a középkori romokat.
A csomorkányi templomrom az emlékhelyegyüttessel a szántóföldek között
A régészeti feltárások szerint valószínű, hogy a 13. század utolsó harmadában itt egy román stílusú templom magasodott, amely az egykori Csomorkány településhez tartozott. A falu lakossága gyorsan növekedett, mert a 13–14. század fordulóján a templomot gótikus stílusban átépítették és bővítették.
A templomrom északi és déli falmaradványa az egykori nyugati bejárat felől nézve
A 15. század közepén a feljegyzések Csomorkányt már mezővárosként említik, virágkorát pedig a Hunyadiak korában élte. A település és templomának végét a török hódoltság idején, 1596 körül sejtik a kutatók, egy török-tatár támadás következtében pusztulhatott el. Lakói elmenekültek, nem tértek vissza többé, és templomát soha nem építették újjá. A 17. századtól romként tartják számon.
Az álló déli falmaradványon látható félköríves nyílás
Mára, az elmúlt évtizedek ásatásainak köszönhetően a hajdan impozáns gótikus templom nyugati végének megmaradt falmaradványai még mindig 3–5 méter magasan merednek az ég felé, és szépen kirajzolódik az épület eredeti alaprajza is.
Pontosabban: épületeké, mert az 1990-es években elvégzett műemléki helyreállítás során a régészek megtalálták két korábbi periódus nyomát.
A csomorkányi romok az akácligetben jól elbújva
Markáns alapmaradvány került elő a sokszög szentélyzáródású gótikus szentély alapjaiból, amely jóval kisebb területen helyezkedett el, mint a késő gótikus templom. Illetve sárga döngölt alapmaradványt találtak a templom nyugati végében, amelyet feltételesen egy Árpád-kori templom csekély alapjaként azonosítottak.
A középkori romok mellett érdekes építészeti kompozíció található, amely egy torony betonszoborból, egy kilátóból, pár emlék- és információs táblából és egy tűzrakó helyből áll. A helyszínen nem, de az internetet böngészve utólag kiderült, hogy egy emlékhely darabjairól van szó, amely a török időkben elenyészett Csomorkánynak állít emléket. Varsányi András és Vas Norbert alkotását 2014-ben avatták fel.
Az emlékhely épületegyüttese és a puszta a csomorkányi templomrom közelében felülről
A 10–15 méter magas, központi tengelye körül spirálisan csavart betontorony az alkotói szándék szerint egy irányt mutató jel a pusztában, ahogy a régmúlt időkben ugyanígy tájékozódási pont lehetett a templom mára elpusztult tornya.
A 10–15 méter magas betontorony a rom mellett
A kilátó szintén nem mindennapi formával rendelkezik. Tulajdonképpen egy három tengely körül csavarodó csigalépcső, amely egy kocka fém drótszerkezetével van körbevéve. A közel 4 méter magas vasbeton kilátó külön érdekessége, hogy a tetejéről azt a pusztát lehet szemlélni, amely a földről is tökéletesen látható. De a pusztában már csak ilyenek a kilátók. Nem véletlen, hogy az Alföld tengersík vidékén nem sok van belőlük.
Kilátó két vasbeton elemmel, csigalépcsővel egy fémszerkezetű kockában a rom közelében
Ha a rom és a modern vasbeton alkotások nincsenek is annyira összhangban egymással, mégis különleges atmoszférával bírnak így együtt.
Távol a lakott környezettől, a csend és a nyugalom birodalmában, a kies puszta közepén, ahol a szántókon őzek és nyulak futkároznak, a magasban egerészölyvek köröznek, valóban jó kikapcsolódást nyújt a hely.
A csomorkányi templomrom körüli puszta, a távolban egy tanyaépülettel
A vakolatlan téglafalaknak és a romok között elhelyezett keresztnek köszönhetően Csomorkánynak van egy kis szakrális hangulata. Tökéletes relaxációs pont, a meditatív elmélyedést semmi nem zavarja meg, akár órákig is lehet figyelni az engedelmesen hajlongó akácfákat a szélben, és csodálni, ahogy a lenyugvó nap különös, meleg naracsszín fénnyel vonja be a romokat.
Az északi és déli falrész a kiegészített alapmaradványokkal és a kereszttel a szentély felől nézve
A helyszínen, a kilátó melletti információs táblák felirata eléggé megkopott, és nem éppen olvasóbarát megjelenésben tárják elénk Csomorkány és középkori templomának történetét, ezért akit részletesebben érdekel a história és az egykori mezőváros területén zajlott kutatások eredménye, annak dr. Béres Mária régész, feltárásvezető online előadását ajánljuk megtekintésre:
A csomorkányi templomromhoz érdemes kilátogatni, ha valaki igazán közel szeretne kerülni a természethez. Az odavezető jelzett út azonban nem egyszerű. Hódmezővásárhelyt elhagyva mintegy 14–15 kilométert autózunk a 4418-as mellékúton, amely egy földútba torkollik. Eddig rendben is van az aszfaltozott út. Ám innen lekanyarodva a romot jelző tábla irányába, kb. 3 kilométert kell egy finoman szólva sem jó állapotú földúton zötykölődni. A mély traktornyomok és a 2-3 mély gödör miatt alacsony padlójú autóval nem ajánlott próbálkozni. Sőt, esős időszak után gyalog vágjunk neki a templomromhoz vezető földútnak, mert könnyen beleragadhatunk autónkkal a sárba. De száraz időben is inkább a gyaloglást és a kerékpárt ajánljuk ezen az úton a nehézkes útviszonyok miatt. Ugyankakkor van alternatíva a megközelítéshez, csak az nem jelzett út. Ugyanis, ha nem térünk le a 4418-as útról a templomromot jelző táblánál a földút irányába, hanem továbbhaladunk az aszfaltozott úton, közel másfél kilométer múlva egy villanyoszlopnál jobbra fordulva rákanyarodhatunk egy jó minőségi, ám jelzetlen földútra, amely mintegy három kilométeren keresztül, szántóföldek mellett haladva szintén elvezet el a romokhoz.
