Egy titkos kert a város peremén – Budatétényi Rózsakert

Budapest 22. kerületében járunk, a forgalmas Nagytétényi úton. Szemben a Campona bevásárlóközpont, mögöttünk panelekkel vegyes kertesházas övezet kúszik fel a Tétényi-fennsíkra. A kert hatalmas, a kapuban állva, első pillantásra úgy tűnik, a rózsák szinte elvesznek a nagy zöldben, mintha nem is lenne olyan sok belőlük. A látszat azonban alaposan csal, mert két óra múlva még mindig ott vagyok, és még nem láttam mindent.

Génbank és díszkert

A Budatétényi Rózsakert története 1950-ben kezdődött, amikor megalakult a Kertészeti Kutatóintézet. A kert kialakítását és az itthon fellelhető rózsafajták gyűjtését az intézet fiatal munkatársa, Márk Gergely kezdte el nem messze a mostani helyszíntől, a György-villa kertjében.

„1958-ban tartottak itt először rózsabemutatót, aminek olyan nagy sikere volt, hogy a következő években már az egész politikai felsővezetés is kilátogatott” – meséli dr. Boronkay Gábor a gyűjtemény vezetője, aki körbevezetett a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemhez tartozó rózsakertben.

Látva a kert nagy népszerűségét, Márk Gergely felvetette álmát az illetékeseknek, hogy szeretne egy kimondottan rózsáknak tervezett nagy kertet kialakítani. A vezetésnek tetszett az ötlet, így 1963-ban egy őszibarackos és több szántóföld helyén létrejött a mostani rózsakert, amit Dr. Ormos Imre, a kor ismert kerttervezője álmodott meg.

„Azóta tartjuk fenn a kertet, ami eredetileg öthektáros volt, mostanra azonban annak már csak a fele van meg. Azon túl, hogy látogatható díszkert, ez a gyűjtemény elsősorban génbank, tehát elsődleges feladatunk a régebbi, a termesztésből kikopott fajták gyűjtése, megőrzése. Itt sok olyan régi fajtát is lehet látni, amit már nem, vagy csak nehezen lehet beszerezni.”

Ezek a rózsafajták annak ellenére, hogy már nem olyan divatosak, vagy nem olyan dekoratívak, még számos egyéb előnyös tulajdonsággal rendelkezhetnek – például betegségekkel szembeni ellenállóképesség vagy fagytűrés – ami miatt fontos a megőrzésük.

Ingrid Bergman, Jane Goodall és Charlie Chaplin

A kertben közel ezer rózsafajta és nagyjából hatezer tő található, de jelenleg vannak üres, új telepítésekre váró területrészek is.

Az egyik szakasztott olyan, mint a vadrózsa az erdőszélen, a másik már-már extravagánsnak nevezhető feltűnő, tarka szirmaival, egy nagy bokor századokkal ezelőtti romantikus angolkertet idéz, a következő már Perzsiába repít, egy másik meg a szüleim kertjébe, ahol mintha pont ez a fajta lenne. Nem csak színekben van sokféleség a rózsák között, de a virág formájában, sőt még az illatában is. Itt vannak például a moharózsák, amelyek nevüket a csészlevelek mohaszerű megjelenéséről kapták.

A csészelevelek mirigyszőreit megdörzsölve a bimbók gyantára hasonlító illatot adnak, ami a virág rózsaillatával keveredve különleges elegyet ad.

Láthatjuk itt például Kossuth Lajos vagy Mikszáth Kálmán emlékét őrző fajtát. William Shakespeare rózsájának telt virága lilás, Chaplin futórózsája rózsaszín, Ingrid Bergman rózsájának színét viszont nem tudom, mert ez a fajta még csak zöld bimbóknál tart.

A kert legújabb lakói pedig a Jane Goodallról elnevezett rózsák, amelyeket a neves főemlőskutató 90. születésnapja alkalmából ültettek. Ezek a tövek még nem virágoznak, de ha eljön az idő, a rózsák a naplemente színeiben tündökölnek majd.

Rózsák a történelemben

A kert Nagytétényi út felőli sarka nemcsak szép, de különösen érdekes is, itt van ugyanis a történeti rózsák gyűjteménye, ahol olyan ritkaságokat láthatunk, mint például az Abesszín Szent Rózsa, ami időszámításunk szerint 300-ban már létezett, a késő egyiptomi sírokban találtak belőle példányokat. A rózsa a knósszoszi palota egyik 3500 éve készült freskóján is feltűnik, a középkor óta pedig Etiópia és az egyiptomi kopt keresztények szent templomi rózsája.

Mellette két gyönyörű damaszkuszi rózsa tündököl. A damaszkuszi rózsákból készítik a rózsaolajat, és Elő-Ázsiában vagy Bulgáriában hatalmas ültetvényeken termesztik azokat. A név onnan ered, hogy a keresztes lovagok először Szíriában találkoztak ezzel a rózsával.

Az 1625 előtt nemesített kénrózsa lassan már elvirágzik, ez az első sárga színű rózsa volt Európában. A kertben egyébként kevés sárga színű rózsa látható, és ennek oka van. A középkori Európában ugyanis nem volt igazi sárga fajta, a kertben látható perzsa sárga rózsát 1837-ban hozták be Teheránból, és csak 1900-ban tudták keresztezni más rózsákkal.

Ma már a szépség nem minden

A világban ma több tízezerre tehető a nemesített rózsafajták száma, amelyek körülbelül kilenc vadon élő fajra vezethetők vissza. Ezeknek az őshazája a Közel-Kelet, Japán, Kína, ahonnan például a tearózsák származnak, de nálunk is él egy vadon termő rózsafaj, a parlagi rózsa.

Érdekes egyébként, hogy a régi fajták egy évben csak egyszer virágoznak, a folyamatos virágzás jelensége a kínai rózsák megérkezésével vált ismertté Európában, és ez később megihlette a nemesítőket is.

A Budatétényi Rózsakert alapítója Márk Gergely is számos rózsafajtát nemesített. Ezek egyike a kertben is látható gyönyörű Árpádházi Szent Erzsébet emléke elnevezésű fajta. A hatalmas, romantikus hatású bokor telis-tele van rózsaszín virággal, nem lehet betelni a szépségével. A fajta 2000-ben kúszó-és parkrózsa kategóriában aranyérmet szerzett Rómában, a nemzetközi fajtaversenyen.

A rózsák is hamarabb virágoznak idén

A rózsakertben a főszezon általában június első két hetére esik, legalábbis eddig így volt, idén azonban itt is hamarabb kezdődött a virágzás a legtöbb fajtánál, így a virágzási csúcs ebben az évben valószínűleg május második felére esik majd.

De már most is sok rózsa virágzik, van, ami már el is virágzott, és olyan fajták is vannak, amelyek még bimbósak. A klímaváltozás hatásai nemcsak abban látszanak, hogy a virágzás rendjében némi zavar keletkezett, de a forró nyarak is nyomot hagynak a növényeken.

„A rózsa kifejezetten napfényigényes. Nagyon sok napfény kell neki, viszont nem szereti a túl meleget. Itt a rózsakertben azt látjuk, hogy a nagy forróságban leáll a rózsák fejlődése, és hiába öntözzük, nem tudják fölvenni a vizet. De a rózsák a párás időt sem szeretik, mert akkor meg a gombabetegségek uralkodnak el rajtuk. A hűvös, de napfényes idő az ideális számukra. A vadrózsa általában egyébként a hegyoldalak, a domboldalak növénye, ahol tényleg ilyen viszonyok vannak, a magasság miatt az erős a napfény ellenére sincs nagyon meleg" - magyarázza dr. Boronkay Gábor.

A rózsakert mindennap, reggeltől sötétedésig ingyenesen látogatható. Alkalmanként van lehetőség szakvezetéses kertlátogatásra is, érdemes csatlakozni egy ilyen sétához, mert Boronkay Gábortól nagyon sok érdekességet lehet megtudni a rózsákról. A június 8-9-i, kétnapos Bloomfest nevű rendezvényen, amelynek a rózsakert ad otthont, biztos, hogy lesznek vezetett séták, de egyéb napokon is lesz majd erre lehetőség. A pontos dátumokat a Budatétényi Rózsakert Facebook-oldalán teszik majd közzé.