Hogy örülhetünk-e vagy sem az Ázsiából érkezett jövevénynek, még megválaszolásra, további kutatásra vár.
Az utóbbi években több nagyméretű, trópusi-szubtrópusi tájakon őshonos fogólábú-faj indult hódító útjára Európában, egyikük pedig Magyarországot is elérte – közölte a Magyar Természettudományi Múzeum a blogján. A rovarok sok esetben emberi közvetítéssel jutnak el új területekre, megtelepedésüket pedig a klímaváltozás is segíti.
Az óriás ázsiai imádkozó sáska
A hazánkban is felbukkanó óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) egy nagyméretű, látványos, legtöbbször zöld, de néha barnás vagy sárgás testű rovar, mely megjelenésével, antropomorf tulajdonságaival magára vonja az emberek figyelmét. Leggyakrabban hosszú életű nőstény egyedei láthatóak, melyek ősszel peterakás vagy napfürdőzés céljából elhagyják a fák lombkoronáját. Gyakran sima kérgű fák törzsén vagy napsütötte falakon kerülnek szem elé röviddel azelőtt, hogy az első fagyos éjszakák beálltával elpusztulnak – olvasható a blogon.
Mindeddig Magyarországon csak egyetlen fogólábú fajt ismertünk – a hazánkban őshonos ájtatos manót (Mantis religiosa) –, de Romániában már négy faj él, a Balkánon ennek legalább a kétszerese, Európában pedig háromtucatnyi faj ismert.
Mi a különbség?
Az óriás ázsiai imádkozó sáska erőteljesebb testfelépítésű a hazai ájtatos manónál, nyakpajzsa rövid és széles, első pár szárnyain pedig egy-egy feltűnő, fehér folt látható. A fogólábának csípőjén a belső oldalon nincsen sötét színű folt, ellentétben az őshonos fajjal.
Ájtatos manó (Mantis religiosa)
Honnan érkezett?
A faj elterjedési területe a 21. század elejéig Délkelet-Ázsia volt. Bár 1916-ban már a Krím-félszigeten felbukkant az ázsiai jövevény, a nyugati elterjedése 21. században vált rohamossá. Megtelepedett a Fekete-tenger környékén, Görögországban, Észak-Olaszországban, majd 2017-től kezdődően a Balkán-félszigeten, illetve a hazánkkal szomszédos országokban is felbukkant. Első ismert magyarországi észlelése 2019-ben a Csongrád-Csanád vármegyei Zákányszéken történt, azóta az óriás ázsiai imádkozó sáska stabilan megtelepedett Szeged környékén, valamint a fővárost is meghódította. A természettudományi múzeum térképet is megosztott az új faj észlelési helyeiről, ami látszólag folyamatosan terjeszkedik.
Veszélyes?
Több kérdést is felvet a Hierodula tenuidentata hazai megjelenése. Az új faj hatása az európai élővilágra vonatkozóan még vizsgálat tárgya. Jelenlegi ismereteink szerint míg az új sáskafaj elsősorban a fák, cserjék lombjában él, addig az őshonos imádkozó sáska inkább nyílt területek lágyszárú vegetációjának lakója. Eltérő élőhely-preferenciájuk csökkenti a két faj közötti versengés esélyét, ám aggodalomra ad okot, hogy az inváziós faj nőstényeinek feromonjai vonzzák az őshonos imádkozósáska-hímeket is, csökkentve azok szaporodási esélyét – olvasható a cikkben.
Az emberre nézve az új jövevény teljesen ártalmatlan. Sőt, jelenléte elvileg a kertek lombkoronájában megbúvó kártevők, köztük az inváziós poloskafajok pusztításával akár hasznos is lehet. Természetesen még további kutatások szükségesek ahhoz, hogy az új faj hazai jelenlétét bizonyossággal értékelni tudjuk – tették hozzá a cikk szerzői.
