Zsámbék tökéletes úti célja lehet családi vagy baráti kirándulásoknak, hiszen a dimbes-dombos tájban a város több látványosságot és érdekességet is tartogat a turisták számára. Elsőre mindenkinek a romtemplom jut eszébe, de mi ezúttal egy kevésbé ismert, mondhatni eldugott látnivalót ajánlunk nektek.
Zsámbékon a híres romtemplom mellett, a Zárdakert, a Törökkút, a Tájház is a település és a történelem régmúltjába enged betekinteni, de érdemes megnézni a szintén itt található Józsefvárosi pinceterületet, valamint a lámpamúzeumot, ami 1995-ben bekerült a Guinness-rekordok Könyvébe is. Mind ezeken túl a város fölé magasodó domb tetején is találunk helyi kuriózumot, amely meglehet első hallásra, inkább csak a hadtörténelem iránt érdeklődőket csigázza fel, de ha nyitottak vagyunk, biztosan nem fogunk csalódni az egykori légvédelmi bázison található repülésrégészeti kiállításban.
Ma műemléki védettséget élveznek az egykori betonfedezékek
A Magyar Honvédség 1977-ben úgynevezett harcálláspontot alakított ki a Zsámbék határában húzódó magaslaton, amely a Budapest légterét védő MN1159, 11/3. honi légvédelmi rakétaosztály bázisául szolgált, egészen 1997-ig. Az egykor szigorúan őrzött katonai terület ma, színháznak, kulturális programoknak ad otthont, illetve éveken át itt működött a Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma, melynek látványos gépmonstrumjait sajnos napjainkra már elszállították. A hadtörténelemre és az érdekességekre fogékonyaknak viszont nem kell csüggedniük, az 1. számú szakaszfedezékében - ahol anno a „Volhov” (SZ-75/SA-2) közép hatótávolságú légvédelmi rakétákat tárolták - napjainkban is találunk páratlan érdekességet.
A betonfedezékben berendezett - elsősorban a II. világháború emlékeiről szóló - kiállítás nem túl nagy, és elsőre talán nem is tűnik túlzottan látványosnak, de Légrády Lajos tárlatvezetésével a tárgyak egyből beszédesebbé válnak. A téma szakértőjeként eleveníti meg számunkra a repülőgéproncsok és a hős pilóták tragikus történetét, valamint az ezzel kapcsolatos széles körű feltáró munkát, amit a Magyar Roncskutató Egyesület végez, amelynek ő maga is tagja. Révén, hogy tárlatvezetőnk főállásban repülőgép-szerelő, a téma iránti elhivatottsága és lelkesedése hozzáértő, műszaki ismeretekkel is párosul.
A tárlatvezető Légrády Lajos, aki maga is elhivatott roncskutató
A kiállításon a magyar, német, orosz és szövetséges gépmaradványokon túl térképeken és tablókon ismerhetjük meg a hazánk légterében dúló harcok történetét, továbbá a napjainkban is zajló roncskutatások eredményeit. Légrády Lajos ezekről a feltáró munkáról, ásatásokról is szívesen mesél, mint ahogy azoknak a tárgyaknak az előkerüléséről is, melyek sok esetben nem várt helyekről bukkannak fel. Ilyen például: egy légcsavarkúp, ami galambdúcként funkcionált egy kertben, egy repülőgépszárny darabja, ami sokáig egy ól ajtaja volt, valamint a kiállítás egyik ritka darabjának számító, a Focke-Wulf 189 felderítőgép hátsó lövészgondolája, amit egy tanyán tyúkketrecnek használtak.
Egy Focke-Wulf 189 felderítőgép hátsó lövészgondolája, amit tyúkketrecnek használtak
A földből előkerülő rozsdás alkatrészek egy történelmi kirakós játék darabjai, melyek egy laikus számára a legtöbbször nem mondanak semmit. Tárlatvezetőnk segítségével viszont még egy eldeformálódott vasdarab is izgalmas történetet tár elénk, melyből műszaki érdekességeket, egy lezajlott légi akció eseményeit, vagy egy lelőtt pilóta tragédiáját ismerhetjük meg. - Egy ásatást komoly levéltári kutató munka előz meg, szervezésre és engedélyeztetésre van szükség, mielőtt megindul a tényleges feltárás - hangsúlyozza Légrády Lajos, aki többek közt részt vett a hősi halált halt Bejczy József százados felkutatásában is, aki Messerschmitt Bf 109 gépével 1944 novemberében ellenséges légvédelmi tűz következtében zuhant le és vesztette életét Abony közelében. A lelőtt pilóta felkutatásáról készített rövid dokumentumfilmjében megismerhetjük a roncskutatók összetett és több tudományágra kiterjedő munkáját.
Ez a kiállítás nem csupán érdekes maradványok és történelmi ereklyék összegyűjtéséről szól. A Magyar Roncskutató Egyesület kiemelten fontosnak tartja a lezuhant magyar pilóták felkutatását, és a végtisztesség megadását, amire hivatalosan politikai okokból egészen a rendszerváltásig nem volt mód. Jelenleg is több, mint húsz II. világháborús repülőgéproncs várja hazánk területén, hogy megtalálják, illetve feltárják, de a kutatók áldozatos munkája mellett még sok minden másra is szükség van ahhoz, hogy egy ásatás megvalósulhasson.
A három éve megnyílt kiállítás folyamatosan bővül, de a legtöbb egyesület által feltárt, illetve magángyűjteményből származó repülésrégészeti lelet, így sincs kiállítva. A tervek szerint jövőre a jelenlegi 125 nm-es kiállítótér - ha nem is pont itt, de egy közeli helyszínen - 600 nm-esre fog bővülni, ahol már lényegesen több tárgyat tudnak megmutatni a közönségnek. Ennek ellenére most is érdemes ide ellátogatni, hiszen az érdekes leleteken és a szemléletes tárlatvezetésen túl a gyerekeket roncskutatós- és repülős játékok, illetve csillagászkodás is várja. Egyébként az egykor rakétákat rejtő - ma műemlék védettséget élvező - betonfedezékek már önmagukban is megérnek ide egy kirándulást, hiszen napjainkra hazánk területén a legtöbb ilyen légvédelmi létesítményt lerombolták, széthordták, tehát a zsámbéki bázis igazi kuriózumnak számít a maga nemében. Ráadásul némelyik fedezék tetejéről pompás panoráma is elénk tárul a környékre, ami csak még jobban fokozza a hely egyediségét.
A tárlat folyamatosan bővül
A repülésrégészeti kiállítás megtekinthető: áprilistól októberig minden hónap második szombatján 10-18 óra között, valamint előre egyeztetett időpontokban, de a nyitvatartással kapcsolatban minden esetben érdemes tájékozódni a www.zsambekinfo.hu honlapon, vagy a +36 23/342-318-as telefonszámon. Belépő: 500 Ft, 14 év alatt ingyenes. A szakvezetés: 5000 Ft, ami csoportlétszámtól független!
Kapcsolódó cikkek:
Szellemjárta kőtorony az erdő közepén
A zsámbéki romtemplom madárszemmel
Ötven éven belül eltűnhet a zsámbéki romtemplom
