A kis bükkaljai településen, a Mezőkövesdtől 17 km-re található Tibolddarócon számos érdekes látnivaló akad. Van itt például több kúria és kisebb kastély, de egy hatalmas pincefalu és egy kilátó is várja az ideérkezőket. Mi ezúttal a falu fölötti domboldal barlanglakásait néztük meg.
Ahogy felérünk a dombtetőre, máris remek panorámában van részünk, pedig még nem is mentünk fel a 2012-ben épült kis kilátóba. Mögöttük, ameddig a szem ellát, szőlőültetvények hullámzanak, ami nem meglepő, hisz a Bükkaljai borvidék központjában vagyunk. A közelben a Bükk gyönyörű hegyei magasodnak, de ha elfordítjuk a fejünket, a másik irányban már a végtelen Alföld nyújtózik.
Szép kilátás nyílik a falura a 2012-ben felépült kilátóból
Barlanglakásokból borospincék
A kilátót alatti domboldalban húzódó pincefalu tényleg hatalmas, az utcák egy kilométer szélességben kanyarognak, és több szint magasságban helyezkednek el, van, ahol egymás fölött hét szintet lehet megszámolni.
Barlanglakások madártávlatból
A pincék nagy része eredetileg barlanglakás volt, ahol nem is olyan régen még ezernél is többen éltek.
A jól megmunkálható riolittufába a Bükkalja számos településén alakítottak ki pincéket, barlanglakásokat, istállókat, bújókat, de a Bükkaljai Kőkultúra legrégebbi emlékeivel, a kaptárkövekkel is sokfelé találkozhatunk.
A tibolddaróci kilátó alatt közvetlenül még ma is láthatunk több barlanglakást eredeti állapotában. A padlózott, bútorozott lakásokban három-négy helyiség is van, a legtöbbjükhöz pince is kapcsolódik, a falakban kis rakodótereket is kialakítottak, de a kemence, a kémény, illetve oldalt a léleklyuknak nevezett szellőzőnyílás is megvan még.
Az 1930-as években ezernél is többen éltek a tibolddaróci barlanglakásokban
Van olyan, ami már részben beomlott, némelyiknek a falán pedig ma is látszanak a sokszori meszelés és festés nyomai, van, ahol még a hatvanas-hetvenes évek jellegzetes stílusa is visszaköszön, ugyanis a szobafestők által hengerrel felvitt minták is láthatóak itt-ott.
Több helyen még a színes falfestések és meszelések nyomai is látszanak
A 20. század első felében ezernél is többen éltek itt
Tibolddarócon a 20. század elején kezdtek egyre többen az itteni barlanglakásokba költözni. Ahogy a kilátónál található tájékoztató táblán olvashatjuk,
az 1930-as népszámlálás szerint Darócon akkor 238 lakóház és 215 barlanglakás volt, amelyben 1463-an laktak, ők a falu lakosainak 60%-át tették ki.
Az itt lakók nagyon szegény körülmények között éltek. Az elöljárók az 1930-as években szégyenfoltként tekintettek a barlanglakásokra, és úgy gondolták, ezt állapotot nem lehet tovább fenntartani, ezért a faluban Mikszáthfalva néven egy új „lakótelepet” építettek a barlanglakó családok részére.
A jól faragható riolittufában a Bükkalja számos településén alakítottak ki barlanglakásokat
Később, amikor ezeknek a családoknak a gyerekei felnőttek, és új családot alapítottak, egy részük visszaköltözött a család egykori barlanglakásába. Hogy ezt a tendenciát megállítsák, az illetékesek igyekeztek a lakásokat lakhatatlanná tenni, például robbantással, de egy ördögcérna nevű növényt is bevetettek e célból. Ennek a növénynek a gyökere képes behatolni a riolittufába, majd szétmállasztani azt, ami miatt a barlanglakások veszélyesebbé váltak.
Több barlanglakás is beomlott már, így óvatosan közelítsük meg azokat
Később államit támogatással újabb házakat építettek a faluban, és oda költöztették át a családokat.
1970-ben már csak 29 barlanglakásban laktak. Az utolsó barlanglakó egy idős bácsi volt, aki 1986-ban halt meg.
Aki a Bükkalján jár, annak érdemes betérni Tibolddarócra, és sétálni egyet a pincefaluban, nemcsak a finom borok miatt, hanem azért is, mert megismerheti a múlt egy érdekes és kevésbé ismert epizódját.
A tibolddaróci pincefalu pincéinek jó részét barlanglakásokból alakították át. A pincelátogatásokkal kapcsolatban itt lehet tájékozódni.
