A turistaházak megépítésének története a természetjárás aranykorába enged bepillantást. De a Törökmező turistaházról készült régi fotók a Börzsöny egy másik, kevésbé ismert, de nagyon érdekes sztoriját is felelevenítik.
Az első, 1940-ben készült alábbi kép minden bizonnyal az eredeti házat mutatja, hiszen azt 1938-1939 között építették fel a Hitelbank turistái. Rögtön adódik a kérdés ugye, hogy melyik bank mely turistái építenek ma menedékházat? Érdemes lenne egyszer kiszámolni, hogy mai áron mekkora magántőke áramlott a természetjárás fejlesztésébe akkoriban, akár vállalatokon keresztül, akár mecénások jóvoltából.
A Törökmező turistaház 1940-ben
A kép a Börzsöny „felfedezésének” pillanatában készült. S ez nem is annyira túlzás, hiszen a természetjárók körében ma oly népszerű vadon az első világháborút követően került a főváros környéki turisták látómezejébe, addig a hegység elzárt erdeit az erdei munkásokon kívül más nem nagyon járta.
A turistaház és környezete 1968-ban, háttérben a Magas-Börzsöny
... és ma. Sajnos ugyanabból a szögből pár kedves kecske karámja miatt nem lehetett fotózni
Ami számomra érdekes, hogy a hegység felkeresése nem is volt annyira egyszerű akkoriban. A Cartographia kalauzában olvasom, hogy az erdőbirtokosok külön engedélyekhez kötötték a turistautak bejárását, a Nagy-Hideg-hegy környékére is csak a Magyar Turista Szövetség arcképes igazolványával lehetett bejutni.
A Dél-Börzsöny is teljesen elzárt volt a turistaház megépültét megelőző években.
A Magyar Turista Szövetség 1932-ben 10 évre vette bérbe a koronauradalomtól ezt a környéket, hogy megnyissa azt a kirándulók előtt, továbbá hogy egy turista mintaterület jöjjön itt létre. De még ezt követően is csak az igazolvánnyal rendelkezők közlekedhettek a jelzett utakon.
A Kóspallagról Királyrétre vezető út 1965-ben (a háttérben elvileg az elsőként épült Kisinóci turistaház látható)
A Kóspallagra vezető közeli országút 1931-ben épült, tehát a turistaház igazából sosem volt a szó szoros értelmében vett menedékház, annak ellenére, hogy a kóspallagi országúttól csak 1977 óta lehetséges autóval a turistaházhoz behajtani.
Hogy mit gondoltak akkoriban a Börzsönyről, jól szemlélteti egy 1936-os cikk, amely azzal a címmel írt a börzsönyi természetjárás fejlődéséről, hogy „úgy látszik Budapestnek is lesz Semmeringje”. A Magyar Turista Szövetség akkori elnöke, Zsitvay Tibor pedig úgy írt a Börzsöny turisztikai feltárása kapcsán, hogy „először jönnek a szöges bakancsok, nyomába lépnek a lakkcipők” – azaz a természetjárók kitapossák az utat a komolyabb turisztikai fejlesztések számára.
Egy turistaház átváltozása
Sok idő telt el azóta, a lakkcipők megérkeztek, s ennek lenyomata látszik Törökmezőn is. Közben persze annak is örülnünk kell, hogy a ház egyáltalán létezik, nem pusztult el, mint megannyi társa a rendszerváltás körüli években. A több körben megújult és gazdát cserélt szálláshelyen az itt éjszakázó, átmenő túrázók száma minden bizonnyal csekély, bár nem érdeklődtem utána.
Cserébe a ház 120 férőhelyével „erdei iskolák, nyári táborok, konferenciák, rendezvények, bálok és szórakozni vágyók igényét is kielégíti”. Egy szabadidős komplexum jött létre a ház körül, amely kedvelt célpont, hiszen van itt egy kalandpark, és egy állatsimogatónál jelentősen nagyobb kvázi mini állatkert.
A turistaház napjainkban
Törökmező állatparkja
Hogy ez jó-e? Én magam kedvelem a helyet, főleg, hogy nagyon érdekes erdőmélyi történetekről szól Törökmező. És ez az igazán érdekes. Ha többen tudnak a ház mai szolgáltatásai által a természethez kapcsolódni, s különösen, ha az üzemeltetők tesznek is azért, hogy a kulturált természetjárás felé irányítsák a megnövekedett figyelmet – az mindenképpen jó.
Kalandpark: kiegészítő szolgáltatások
Törökmező egyébként természetvédelmi szempontból is a változásról regél. Hajdan ez volt a Börzsöny legnagyobb legelője ugyanis, de az állattartás megszűnése magával hozta a becserjésedést, ezzel védett növények és állatok életterének zsugorodását, vagy az eltűnését. Országos jelenség ez sajnos, amely többek között olyan ikonikus fajok megfogyatkozásával jár, mint az ürge, amely viszont a kerecsensólyom egyik kedvenc prédája. Ez viszont kevésbé jó, s talán tehetnénk is ellene, akár itt, Törökmezőn is...
A cikk 2022 februárjában jelent meg először.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
