A napokban már 25 példányt számoltak a biharugrai halastórendszer környékén, és még valószínűleg nőni fog a számuk.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén ez a legjelentősebb rétisas-telelőhely. A Kis-Sárrétnek saját költőállománya is van, idén három pár rakott fészket a térségben - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán. Átlagosan 35 egyed szokott itt telelni, nagy részük Oroszországból és a Baltikumból érkezik, de vannak kóborló példányok is. A rétisasok október környékén kezdenek gyülekezni, és januárig folyamatosan nő az állományuk, ahogyan a tundráról érkeznek a vonuló vadludak - a ragadozó madarak ugyanis közülük szereznek zsákmányt.
Illusztráció
Novemberben, amikor 15 ezer vadlúd tartózkodott a térségben, a rétisasok száma 15 volt, december elejére a ludak száma megduplázódott, a rétisasok pedig 25-en lettek. A vadludak mellett a rétisasok a halak közül is szemezgetnek, illetve a tavakon élő récék, szárcsák közül zsákmányolnak. Az éjszakákat általában a Vátyoni-erdőben töltik.
Kapcsolódó cikkeink:
Erdélyi vendégek a Kis-Sárréten
Gyarapodnak a fekete gólyák és a rétisasok Vas megyében
Hamarosan kirepül a fészekből Ottó, a mentett rétisas
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
