A nádkárosítás háromnegyede a stégbejárók miatt van, pedig elméletben jogszabályok védenék a nádasokat.
Ötévente szokták felmérni a tó növényzetét, amihez légifelvételeket is használnak. Így jól látható, hogy 2015-ről 2020-ra rengeteg nádast kiirtottak, öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádasok területe – tájékoztatta Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-t. A két felmérés során 3400 helyszínen észleltek nádkárosítást, ezek háromnegyede a szárazföldről induló stégbejáróknak köszönhető.
2019-ben lépett életbe az a területrendezési törvény, ami jelenleg a nádasokat védi, illetve védené, ha betartatnák a jogszabályokat. „A tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe. A stégbejárók, feltöltések, nyiladékok számának növekedése miatt sok helyen romlik a nád minősége, ami előbb-utóbb a pusztulásukhoz vezet” – fejtette ki a hidrobiológus.
A Balatonnak szükséges van a nádasokra
A balatoni stégekhez kiadott mederbérleti engedélyek száma évről évre nő, és ezt semmilyen jogszabály nem maximálja. Míg 2013-2016 között évente átlagosan 277 engedélyt adtak ki, 2017-2021 között 583-at. „Egy-egy ilyen engedély öt évre szól, így 2021-ben maximum 2915 balatoni stég rendelkezhetett engedéllyel, amelyek harmada-negyede stégbejáró a megadott adatok szerint. A nádtérképezésekhez készített 2020-as légifotókon jóval több mint kétszer ennyi stégbejárót számláltak Pomogyi Piroska közlése szerint. Ezek alapján több az illegális, mint a legális stégbejáró a Balatonon” – számol be róla az MTI.
Balatonfenyves polgármestere tavaly év elején bejelentést tett a katasztrófavédelemnél az ügyben, de érdemi lépés nem történt. Ezután Lombár Gábor a Belügyminisztériumhoz fordult. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár válasza a napokban érkezett meg: szerinte komplexen kell kezelni ezt a kérdést, és figyelembe kell venni a még nem hatályos nádtérképet és a készülő új vízparti terveket is.
