Nyilvánosságra hozták az európai madárfajok friss Vörös Listáját. A mezőgazdálkodás, a halászat, az élőhelyek elvesztése és az éghajlatváltozás jelentenek nagy problémát a madarak számára.
Az európai fajok Vörös Listáját október 15-én tette közzé a BirdLife International madárvédelmi világszervezet – adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. „Az elemzés 544, Európában rendszeresen és természetes módon előforduló madárfaj veszélyeztetettségét, kihalási kockázatát értékeli az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) nemzetközi kritériumai alapján, a kontinens teljes területéről származó adatok felhasználásával. 1994 óta ez a negyedik átfogó értékelés, a legutóbbi 2015-ben készült” – magyarázzák.
A tanulmányból kiderül, hogy minden 5. európai madárfaj valamilyen mértékben veszélyben forog. A „veszélyeztetett” kategóriába 71 faj, azaz 13% tartozik, esetükben megvan az a eshetőség, hogy akár teljesen eltűnjenek, 35 madárfaj (6%) pedig mérsékelten fenyegetett. Az Európában élő madárfajok ötöde szinte kizárólag ezen a kontinensen fordul elő, így az adatok a világállományra is vonatkoznak.
Fenyősármány
Öt madárfaj pusztult ki Európában, három az elmúlt hat évben, az utolsó jelentés óta eltelt időben, ezek a guvatfürj, a talpastyúk és a fenyősármány. Az őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya a fent említett okokból. A legveszélyeztetettebbek a tengeri és vízi madarak, récék, libák, vöcskök, a parti madarak és a ragadozók. Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet, itthon a mezőgazdasági területekhez és az agrárterületek időszakos vizes élőhelyeihez kötődő fajok állománya hanyatlik leginkább.
Fürj (Coturnix coturnix)
A fürj állománya eddig stabil volt európai szinten, most azonban a mérsékelten fenyegetett kategóriába került át, leginkább a növényvédőszerek alkalmazása miatt, a madár ugyanis gyommagvakkal és rovarokkal táplálkozik. Még rosszabb helyzetben vannak a vetési varjak, bár nálunk a 2010-es években stabilizálódott az állományuk. A kék vércsék helyzete is romlott Európában, és a kerecsensólyom szintén közelebb sodródott a kipusztuláshoz. A sárszalonka és a piroslábú cankó élőhelyeik jelentős részét elveszítették, őket a fent említett okokon kívül a ragadozók és a kaszálás is veszélyeztetik.
