Egyre nagyobb problémát jelent az illegális agancsgyűjtés

Virágzik a szarvasagancs-feketekereskedelem, ami nemcsak a vadgazdálkodóknak okoz kárt, de a szarvasoknak is. Az agancsgyűjtők folyamatosan zavarják és hajtják az állatokat, és ezzel a szarvasok halálát is okozhatják.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép)
2025. február 20.

Virágzik a szarvasagancs-feketekereskedelem, ami nemcsak a vadgazdálkodóknak okoz kárt, de a szarvasoknak is. Az agancsgyűjtők folyamatosan zavarják és hajtják az állatokat, és ezzel a szarvasok halálát is okozhatják.

A gímszarvasok február második felében kezdik hullajtani az agancsukat. Jó, ha tudjuk, hogy a ledobott, földön heverő „fejdíszeket” nem lehet hazavinni, ha valaki mégis megtenné, pénzbírságot is kaphat a szabályszegésért.

Az agancsok az adott területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonában vannak. A hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

A nool.hu Szabó Lászlót a Nógrád Vármegyei Vadász Szövetség elnökét kérdezte az illegális agancsgyűjtésről. A szakember elmondta, hogy ez egyre nagyobb problémát jelent az összes nagyvadas területen. „Évről évre fokozódik a probléma, egyre durvábban keresik az agancsot az illegális gyűjtők. Az állományt folyamatosan hajtják, zavarják és ez több problémát is okoz” – mondta.

A zavarás miatt a szarvasok nem tudnak eleget pihenni, amire kérődző állatként szükségük lenne a megfelelő emésztéshez. Ennek hiányában viszont folyamatosan táplálkoznak, és így nagyobb területen rágják le a rügyeket, hajtásokat. Ráadásul a nőstények már vemhesek, a folyamatos menekülés nekik sem tesz jót. A felzavart állatok a közlekedőkre is veszélyt jelentenek, hisz ilyenkor fejvesztve rohannak át az utakon.

Szabó László elmondta, hogy hogy a biztos „siker” érdekében előfordul, hogy az illegális gyűjtők drótot feszítenek ki a fák közé, amik komoly sérülést okoznak a menekülő állatoknak. Ebben az esetben, tetten érés esetén az illegális agancsgyűjtők már állatkínzásért is felelnek.

„A feketepiacon 8-10 ezer forintért árulják az agancs kilóját, így egy-egy szezonban hozzávetőleg 2,5-3 milliárd forinttal lopják meg a hazai vadgazdálkodást” – mondta el Szabó László a nool.hu-nak.

Lopás, orgazdaság, állatkínzás

A vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább százezer, legfeljebb ötmillió forintra bírságolható. A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. Az illegálisan szerzett agancsok felvásárlása szintén bűncselekmény, és az eladók mellett a vevőket is felelősségre vonhatják.


Cikkajánló