Az utóbbi időkben egyre több figyelem fordul a beporzó rovarokra, így a vadméhekre is. Helyzetük világszerte aggasztó, ám örömteli a tény, hogy Magyarországon a poszméhek egyik nagy termetű, barátságos viráglátogatója terjeszkedőben van.
A laikusok számára a virágokon döngicsélő rovarok – egy-két jellegzetes kinézetű zümmögőn kívül – igen hasonlónak tűnhetnek. Könnyű összemosni a méheket, a zengőlegyeket és a többi beporzót azokkal a darazsakkal, amelyek olykor agresszíven tudnak viselkedni. Most a békés beporzók közül az egyik vadon élő, mediterrán elterjedésű „óriást”, a délvidéki poszméhet mutatjuk be.
A zúgó repülésükről, tetszetős, színes csíkokkal díszített zömök, bundás testükről a poszméheket egyszerűen felismerhetjük, amikor virágról virágra szállva tevékenykednek. Közülük a viszonylag nagyobb méretű, markáns megjelenésű poszméhfaj, a délvidéki poszméh (Bombus argillaceus), amely hazánkban az utóbbi években erőteljes terjeszkedésbe kezdett, és ma már szórványosan szinte az egész ország területén megtalálható – olvasható a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
Mint írják, koromfekete testét két citromsárga sáv díszíti a tor elején és hátulján. Kifejezetten nagy termetű, a királynő akár 3 cm-es is lehet.
De nem kell tőle megijedni, mert a többi poszméhfajhoz hasonlóan barátságos természetű, nektárkedvelő viráglátogató.
A legtöbb vadméhből nehéz kicsikarni a támadást, sőt, kifejezetten nehéz olyan embert találni, akit például poszméh csípett meg.
A délvidéki poszméh a különböző virágok pollenjét, nektárját gyűjti, azzal neveli fel ivadékait. A királynő alacsony létszámú családot hoz létre, melynek egyedszáma nem haladja meg a 150 példányt. Földben lévő, elhagyott járatokban kiképzett, viasszal burkolt fészkében, hordószerű sejtekben neveli a lárvákat, tárolja a nevelésükhöz szükséges begyűjtött virágport. Tevékenysége miatt a többi vadméhfajhoz hasonlóan meghatározó szerepe van a virágos növények beporzásában.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
