Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az aranysakálok száma Magyarországon, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek.
A legtöbb példány Somogyban és Baranyában van, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet velük találkozni - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt. Ezt követően évtizedekig nem volt állandó állomány, a faj csak a 80-as évek legvégén, a 90-es évek elején jelent meg újra hazánkban - fűzte hozzá.
A szakember szerint az állatok elszaporodásának oka lehet a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány. Az aranysakál táplálkozása főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.
A természetvédelmi szakemberek szerint az ilyen ragadózó jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat. A vadászoknak arra az állítására reagálva, hogy megritkult az aranysakál miatt az őzállomány, azt mondta: nem látja igazoltnak, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás. A szóvivő hangsúlyozta: attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, olyankor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
