A faj olyan helyeken is felbukkan, ahol eddig még nem lehetett vele találkozni. Most a Fertő környékén került elő.
A sisakos sáskát nehéz mással összetéveszteni: hosszú, csúcsos fej és kardformájú csápok társulnak megnyúlt testéhez. Akár 10 centiméter hosszúra is megnőhet, fejlődéséhez nagyban hozzájárul az átlagos éves hőösszeg. A sáskafaj északi elterjedési határa a Kárpát-medence. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Itthon a homokpuszták, szikes puszták lakója, legfőképp az Alföldön és az azt körülvevő dombsági, hegylábi területeken fordul elő, akár tömegesen is – derül ki a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-bejegyzéséből. Zavarásra nem érzékeny, sőt, zavartabb élőhelyeken, például száraz legelőkön vagy kőbányák területén olykor még nagyobb egyedszámmal fordul elő, mint háborítatlan környezetben.
Mostanában egyre több olyan helyen észlekik, ahol eddig még nem volt erre példa. A Fertő-környék magyar oldalán a múlt héten fogtak először sisakos sáskát, ami az osztrák oldalon már előzőleg elterjedt. Úgy tűnik, a faj profitál a globális felmelegedésből. Bár a 60-as években az élőhelyek felszámolása és a csapadékosabb nyári időjárás miatt hazánkban visszaesett az állománya, az átlagosnál melegebb években, a 40-es, 50-es és a 90-es években volt olyan időszak, hogy túlszaporodott a populáció.
Az, hogy a Fertő közelében megjelent, annak is köszönhető, hogy a nemzetipark-igazgatóság az elmúlt években kíméletesebb területkezelésre tért át, mérsékeltebben legeltetnek, váltogatják a kaszálást és a legeltetést, így a rovarok számára bőségesebb a táplálékkínálat.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
