A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány hat-hév éve kapta az első hívásokat arról, hogy rókákat láttak az egyik veszprémi lakótelepen. Azóta az alapítvány évente mintegy 1200 hívást kap rókákkal kapcsolatos problémák miatt.
Napjainkban 30-40 róka élhet négy-öt helyen Veszprémben – írja a Veol.hu, amely Németh Józseffel, a Fehér Holló Vadmentő Alapítvány vezetőjével beszélgetett a helyi róka-problémáról. Ahogy a szakember mondja, az, hogy demográfiai robbanás várható a városba beköltözött rókáknál, már tíz éve látszott. A városban vannak fix pontok, ahol rendszeresen találkoznak rókákkal az emberek. Ilyen például a Dózsaváros, az egyetem környéke és a Cholnoky-lakótelep.
A vadmentők vezetője hangsúlyozta, hogy a róka nagyon intelligens állat, amely az évek során fokozatosan, generációról generációra került egyre közelebb a városhoz és szokott hozzá az ember közelségéhez. Terjedésükben – sok más mellett – a városszéli áruházak környékén eldobált, széthagyott szemét, ételmaradék is szerepet játszott, mint Németh József mondja, az áruházi kukák svédasztalt jelentenek a rókák számára. „Ráadásul a kint hagyott kutya- és macskaeledel, illetve a szemét is csábítja az okos rókákat, amelyek így sokkal könnyebben jutnak élelemhez, mintha a városon kívül kellene rovarokból, rágcsálókból összevadászniuk az ennivalót.”
Németh József kiemelte: a városok elhagyott területeinek rendben tartásával, és azzal, hogy az udvaron nem hagyunk kint élelmet, távol lehet tartani a rókákat. A már beköltözött példányokat élve, csapdával lehet befogni, és kiköltöztetni a várostól legalább 30 kilométerre, vissza a természetes élőhelyükre.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
