Először a Városligeti-tóban fogták ki 2015-ben a vörös mocsárrákot, azóta a Duna fő- és számos mellékágát belakta. Legutóbb a Hosszúréti-patakban jelent meg.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hazánkban több tízlábú, nem őshonos rák megjelent már, amelyek közül egyesek természetes úton is gyorsan terjednek. Azt, hogy akvaristák felelőtlen kihelyezései játszhatnak szerepet egy inváziós faj elszaporodásában, onnan lehet tudni, hogy egymástól távoli, olykor izolált vizekben is megjelenik ugyanaz a faj.
A vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) mára a leggyakoribb idegenhonos rákfajjá vált Magyarországon. A Városligeti-tó után stabil állományok alakultak ki mind a Dunában, mind annak mellékágaiban és befolyóiban, és egyre csak terjed. A Magyar Haltani Társaság tavasszal végzett halállomány-felmérést, és ekkor sikerült kimutatniuk a vörös mocsárrákot a Hosszúréti-patak fővárosi szakaszán. Arra jutottak, hogy a Kőérbereki-tavak alatti patakszakasztól egészen a dunai torkolatáig előfordul a faj, mindkét nem fiatal és kifejlett egyedeit is megfigyelték.
Cifrarákok egy balatoni kikötőből
Az az újdonság, hogy míg eddig leginkább termálvízzel terhelt élőhelyeken fedezték fel a vörös mocsárrákot, most egy urbanizációs hatásoknak jelentősen kitett dunai befolyóban találták meg. A probléma ezzel az, hogy a rák nagy egyedszámban hatással lehet a hazai élőhelyek ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvizet elvezető hálózat állapotára – olvasható a Haltani Társaság honlapján. A szakemberek úgy vélik, további terjedésre lehet számítani a főváros környéki vizekben. Sajnos a vörös mocsárrák az őshonos kecskerák állományára is veszélyt jelent, mert aktívan terjeszti a rákpestist.
