Sokat vásárolunk. Szolgáltatásokért, termékekért fizetünk napi szinten, fizikailag létező és virtuális boltokban egyaránt. Az újnak általában örülünk, függetlenül a dolog természetétől. Néha rádöbbenünk, hogy felesleges volt az újítás, máskor meg minőségi kifogásunk merül fel szerzeményünkkel kapcsolatban. Ilyenkor megyünk intézkedni, élni a jogainkkal.
A baj csak az, hogy rendszerint a legalapvetőbb dolgokkal sem vagyunk tisztában. Egyes kereskedők ezt mesterien kihasználják, mások az elégedettségünkre összpontosítanak. Mi segítünk képbe kerülni.
Akár meg is történhet
Kinézel egy klassz túrabakancsot, éppen akciós, esténként azt álmodod, hogy rajtad van, a kilométerek meg csak fogynak és fogynak. Döntést hozol. Megrendeled, a méretedet tudod, hiszen többször is felvetted már a boltban. Nem hibázhatsz. Harmadnap csönget a futár, szaladsz le átvenni. Száz százalék boldogság. Aztán hazajön a párod, és kéri, hogy hunyd be a szemed. (Most nem az jön.) Amikor kinyitod, egy sejtelmes dobozt tart a kezében, rajta ismerős feliratokkal. Nem bírta már hallgatni az éjszakai motyogást, hetek óta egy lábbeli nevére riadt fel. Annyira jó arc, hogy megvette neked a boltban, és már több napja arra várt, hogy átadhassa. Van tehát két egyforma bakancs otthon, mindkettő új, az egyik az interneten, míg a másik személyesen, egy üzlethelyiségben lett megvásárolva. Ez lesz most a kiindulóhelyzetünk.
Meggondoltad magad?
A fent vázolt szitu alapján elég egyértelmű, hogy az egyik lábbelinek vissza kell kerülnie a boltba. De melyiknek? A rettenetesen berögzült tévhittel ellentétben a kereskedő sem 3, sem 8, sem 14 napon belül nem köteles visszaszolgáltatni a hangsúlyozottan személyes, üzlethelyiségben történő vásárlás keretei között hozzánk került termék vételárát. Kicserélni sem köteles más termékre. A boltosok jelentős része - jól megfontolt üzleti érdekből - rugalmas az ilyen esetekben, ám tisztában kell lennünk azzal, hogy jogszabály nem kötelezi őket efféle „jótékonykodásra”. Más a helyzet viszont az internetes termékvásárlásnál, azaz távollévők között kötött szerződés esetén. A vásárlót elállási jog illeti meg, amelyet a termék átvételétől számított 14 naptári napon belül gyakorolhat. Az elállási szándékot nem kell indokolni, nem kell megmagyarázni, az elállásra vonatkozó nyilatkozatot ugyanakkor 14 naptári napon belül el kell juttatni annak a vállalkozásnak, amely a webáruházat üzemeltetni. Nyilatkozatminta rendszerint közvetlenül a webshop oldaláról is letölthető, de bármilyen, az elállásra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat is megfelel. A lényeg az, hogy 14 naptári napon belül el kell küldeni, tehát dobnunk kell egy ímélt. Amennyiben a szóban forgó vállalkozás a saját honlapján biztosítja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, a fogyasztói nyilatkozat megérkezését követően haladéktalanul visszaigazoló ímélt kell küldenie. Jó tudni, hogy elállási jogunkat a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatjuk.
Vissza a feladónak
Természetesen magát a terméket is vissza kell juttatnunk, mégpedig az elállás közlésétől számított 14 napon belül. Ez egy kötelezettség a fogyasztó részéről. A visszaküldés leggyakrabban postai úton történik, de a személyes visszaadás lehetőségével is élhetünk, amennyiben erre módunk nyílik, illetve ha a vállalkozás ezt lehetővé teszi. Olyan is előfordul, hogy a vállalkozás maga vállalja a termék visszafuvarozását, függetlenül attól, hogy ez nem jogszabályban előírt kötelezettsége. A postai úton történő visszaküldés költsége - amennyiben annak megtérítését nem vállalta magára a vállalkozás - a vásárlót terheli.
Becsület itt is, ott is
Most jön az, ami kulcsfontosságú az elállásos projektünk sikere szempontjából, nevezetesen a visszajuttatandó termék állapota. Bakancsról van szó, de az alapelvek számtalan más termék esetén is ugyanazok. Csak olyan terméket küldhetünk vissza (egészen pontosan csak olyan visszaküldött termék esetén tarthatunk igényt az árának visszafizetésére), amelynél nem idéztünk elő a jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból fakadó értékcsökkenést. Ez brutálisan kacifántosnak tűnhet, pedig egyszerű. Kibontjuk, kivesszük, felpróbáljuk, megyünk benne pár métert, magunkon hagyjuk egy darabig, levesszük. Ez az, ami rendben van. Ne gondoljuk, hogy egy szétrúgott orrú, lesavazott talpú, gépzsírral összekent felsőrészű valamiről elhiszi a vállalkozás, hogy csak a dobozból vettük ki. Egyébként meg nyugodtan legyünk becsületesek, hosszabb távon valószínűleg megtérül. Ha nyugodt a lelkiismeretünk, mehet vissza a termék az eredeti dobozába, aztán rock and roll. Mást ne tegyünk a dobozba, főleg ne az eredeti számlát! Akkor sem, ha egyes webáruházak a „termék beazonosíthatósága érdekében” erre buzdítanak. Egy nemkívánatos jogvita esetén az eredeti számla bizonyítási eszköz lehet az arzenálunkban. Okosan.
Dől a lé
Ha időben nyilatkoztunk, majd határidőn belül visszajuttattuk a terméket, meg kell kapnunk a pénzünket. A vállalkozásnak legkésőbb az elállástól való tudomásszerzéstől számított 14 naptári napon belül kell visszatérítenie a vételár teljes összegét, valamint a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket (tehát a kiszállítás postaköltségét vagy fuvardíját, ha az eredetileg a fogyasztót terhelte). Utóbbi költségek visszafizetésével egyik-másik webáruház néha trükközik, úgyhogy legyünk résen. Azzal is legyünk tisztában, hogy a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a visszatérítendő összeget, amíg meg nem kapta a visszaküldött terméket, illetve amíg a fogyasztó minden kétséget kizáróan nem igazolta, hogy a terméket visszaküldte. Ha a postai küldeményünk feladóvevényét beszkennelve vagy lefotózva elküldjük egy ímélben, az már igazolásnak minősül, még mielőtt bárki nagyon megijedne. Szuper. A vállalkozásnak alapesetben a fogyasztó által igénybe vett módon kell visszatérítenie a vételárat és a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket. Amennyiben bankkártyával fizettünk, a bankszámlánkra kell várnunk a pénzt. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján ugyanakkor más fizetési módot is alkalmazhat a vállalkozás a visszatérítésre. Itt a kifejezett beleegyezésen van a hangsúly, ami nem egyenlő azzal, hogy a boltos azt mondja, hogy neki ez így jó, mi meg bólogatunk.
Apró betűs meglepi
Az elállásos témát taglaló kormányrendeletben van egy velős rész azokról a terméktípusokról, amelyek esetében a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogát. Nem véletlenül. Nézzük, melyek ezek!
- Nem előre gyártott termékek, amelyeket a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezetten kérésére állítottak elő, valamint amelyeket egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak (pl. barlangászoverall, mászócipő)
- Romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek
- Zárt csomagolású termékek, amelyek egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontás után nem küldhetők vissza
- Lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver, amelynek csomagolását az átadást követően a fogyasztó felbontotta
- Olyan termékek, amelyek természetüknél fogva nem szolgáltathatók vissza, illetve a csomagolás megbontása, valamint a használatba vétel miatt már nem lehet újként értékesíteni (gázpalackok, ruházati ápolószerek, csomagolt italporok, élelmiszerek, személyes biztonságot szolgáló, egyéni védőfelszerelésnek minősülő termékek, pl. Beülők, kötelek, karabinerek, zuhanásgátlók
Zárszó helyett
Egy vadonatúj, webáruházban vásárolt bakancs visszaküldését és a vételár visszakapását nem nehéz elintézni, ha betartjuk a vonatkozó előírásokat, és az érintett vállalkozó is így tesz. Jóval bonyolultabb dolgunk van, ha szavatossági jogainkat szeretnénk gyakorolni minőségi kifogás esetén. A cikk második részéből megtudhatod, hogyan teremthet kaffkai rémálmot egy talptörés.
A cikk megelent a Turista Magazin 2017. márciusi számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
Kapcsolódó cikkeink:
Tájold be magad! - Túrázás klasszikus eszközökkel
Így tekerhetsz az erdőben legálisan
Vihetem, vagy sem, amit az erdő ad?
