A homoki báránypirosító régebben közkedvelt festőnövény volt, innen ered a növény neve is. Égszínkék színű virágával áprilistól májusig találkozhatunk a homokpusztagyepeken és homoki réteken.
Már eleink felfedezték, hogy a növény gyökere festékanyagot (alkannin) tartalmaz. Mélyre nyúló karógyökerének sötétpiros nedvét a pásztorok juhok, bárányok szőrének jelölésére használták, erre utal a növény elnevezése is.
A színezéket napjainkban a kozmetikai ipar és az élelmiszeripar hasznosítja, de csak a termesztett növényekét, mert a vadon élő homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria) védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Magyarországon a báránypirosítóknak csak ez az egy faja él, a Földközi-tenger partjain azonban több rokonfaja is megtalálható. Itthon a növény elsősorban meszes talajú, évelő nyílt homokpusztagyepek faja, vagyis állományai túlnyomórészt a Duna–Tisza közén fordulnak elő, de ahogyan sok más homoki faj, otthon érzi magát sziklagyepekben is.
A növény szára és levele szürkészöld. Az érdeslevelűek családjába tartozik, ennek megfelelően levele sűrű, fehéres-szürkés serteszőrös. Hajtásai általában heverőek, ritkábban felemelkedőek. A talajon bokrosan szétterül. Virága élénk sötét égszínkék vagy búzakék, a bimbók gyakran lilásak. Jellemzően április közepén kezd nyílni, de idén már április elején kékleni kezdett néhány homokbucka az Alföldön. Viszonylag hosszan nyíló faj, akár május közepéig, végéig találkozhatunk kedves virágaival.
Forrás: knp.hu
