Élet a Kéken 12. rész - Boldogkőváraljától Hollóházáig

Boldogkő vára - Romantika és lenyűgöző kilátás

 

A Cserehát felől érkezve már a Hernád síkságának nyugati oldaláról megpillantjuk a dombtetőn álló várromot a zempléni hegyek előterében. Amint közelebb kerülünk az erősséghez, feltűnik az andezitszikla furcsa alakja, amelynek elkeskenyedő vége úgy néz ki déli irányból, a Boldogkőváraljára vezető útról - ahol a kéktúra is halad -, mint egy hatalmas hajóorr. Sok várunkhoz hasonlóan ez is a tatárjárás után épült, feltehetően 1255 és 1272 között. Az évszázadok alatt többször cserélt gazdát csellel, ostrommal, adományozással, de a török soha nem jutott el a falaiig. 1702-ben a császári csapatok I. Lipót parancsára felrobbantották, s romjai évszázadokon keresztül pusztultak. Régészeti feltárása 1963-ban indult meg, részleges helyreállítása után turistaszálló nyílt a volt palotarészben, amely az 1990-es évek elején megszűnt. 2002-ben újabb helyreállítási munkák kezdődtek, a kaputoronyra és a déli toronyra is tető került. A vár természetesen látogatható.

 

Regéc vára - Rákócziak sasfészke

 

Ez az erősség mindössze félnapi járóföldre fekszik Boldogkő várától. A kéktúra Mogyoróskáról kapaszkodik fel meredeken a Várhegy nyergébe, ahonnan aztán leszalad Regéc faluba. Az építészeti látványosság a nyeregből érhető el nagyjából negyedórás, kimerítő kapaszkodással. A meredek oldalú dácitkúpra települt várat a tatárjárás után emelték, s Boldogkő várához hasonlóan ez is sűrűn cserélt gazdát az évszázadok folyamán. A 17. században a Rákócziak birtokába került - ötéves koráig a falai között élt II. Rákóczi Ferenc is édesanyjával, Zrínyi Ilonával. Császári parancsra ezt az erősséget is felrobbantották. Az azóta eltelt évszázadok alatt a romokat ellepte a bozót. Régészeti feltárása csupán 1999-ben kezdődött meg: Regéc község önerőből próbálja kiásatni a romokat, a falakat pedig legalább részben helyreállíttatni. A vár romos déli bástyájáról csodálatos körpanoráma nyílik a zempléni hegyekre és a Várhegy tövében fekvő két településre: Mogyoróskára és Regécre. A vár a felújítási munkák alatt is látogatható.

 

Füzér vára - Újjászülető falak

 

Füzér községéből még aszfaltúton mehetünk fel a vár alatti parkolóig a kék sávjelzéseket követve, de innen az OKT a Nagy-Milic felé indul tovább, így a romokhoz a kéktúra útvonalról letérve, nagyjából negyedóra alatt kapaszkodhatunk fel. Építésének pontos idejét nem ismerjük, feltehetőleg 1235-ben már állt. Az Árpád-ház kihalásáig királyi birtok volt, utána tulajdonolták a Perényiek, a Báthori-család és a Nádasdyak is. Perényi Péter koronaőr 1526-tól több mint egy évig itt rejtegette a Szent Koronát. A törökök ide sem jutottak el. Az erősséget 1676-ban tették lakhatatlanná a császári csapatok. Már a 20. század elején is végeztek állagmegóvási munkákat a várban, de régészeti feltárása és helyreállítása csak 1992-ben vette kezdetét, a munkálatok pedig jelenleg is tartanak. Helyreállították a déli irányból, a Hegyköz síksága felől jól látható várkápolnát, folyamatosan tárják fel és építik vissza a várfalakat. Az „Élő Vár Zemplénben” projekt során több mint egymilliárd forintból renoválják a vár jelentős részét.

 

Hegyköz kisvasútja - Sínek a semmibe

 

Bózsva és Füzérkomlós között mintegy öt kilométeren keresztül egy kerékpárúton, mezők és erdőfoltok között kanyargó szakaszon vezet az Országos Kéktúra. Ez a valaha volt Hegyközi Kisvasút nyomvonala. A trianoni békeszerződés következtében nehéz helyzetbe került zempléni térség közlekedési problémáinak megoldására hozták létre 1924 és 1926 között. Egy évvel később összekötötték a hasonló célból létesült bodrogközi kisvasúttal, majd a balsai Tisza-hídon át a Nyírvidéki kisvasúttal is. Így létrejött hazánk legnagyobb összefüggő, keskeny nyomtávú vasúti hálózata. Bár a vasút jelentős személy- és teherforgalmat bonyolított le, 1978 és 1980 között két lépésben teljesen felszámolták. A még viszonylag modern járművek fele az újjáépülő Királyréti Erdei Vasútra került, másik fele „szétszóródott” az ország többi kisvasútján. Talán a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című, az Országos Kéktúrát bemutató filmsorozat örökítette meg utoljára a még üzemelő vasutat. A felszámolt vonal emlékét őrzi a füzérkomlósi végállomás helyén egy mementóként kiállított, mára már kissé rozsdásodó dízelmozdony. A nagyrészt jó állapotban megmaradt töltésen, Füzértől Sátoraljaújhelyig 2007 és 2012 között több ütemben kerékpárút épült.

 

Zempléni csúcsok - Panorámákból jeles

 

Túránk során a kéktúra útvonaláról történő rövid letérésekkel fantasztikus panorámát nyújtó pontokat kereshetünk fel a Zempléni-hegységben. Talán a legismertebb ezek közül a Nagy-Péter-mennykő 709 méter magas sziklás orma, ahonnan a Hegyközre és a Milic-csoportra nyílik csodálatos kilátás. Nagyjából negyedóra alatt juthatunk el erre a pontra az OKT vonaláról. Innen mindössze fél óra alatt elérjük a Mlaka-rét útelágazását, ahonnan az 564 méter magas Sólyom-bérchez tehetünk egy mindössze tízperces kitérőt. Újabb félórás séta a Mlaka-réttől a Cselliszka-rét, ahonnan a Kerek-kőre vezetnek kék háromszögjelek. Az utolsó hegycsúcs, amelyet Hollóháza előtt érintünk, a Nagy-Milic. Az erdő borította hegytetőn nincs szép panorámát nyújtó pont, de a Füzérről való kapaszkodás közben érdemes kisétálni a Nyársasok kilátópontjára, ahonnan a füzéri várat és a Hegyköz dimbes-dombos vidékét csodálhatjuk meg.