Sorozatunk mostani részében Pécs-Árpádtetőről indulva átvágunk a Keleti-Mecseken. Utunk során végigjárjuk a hegység két csodálatos patakvölgyét: a Hidasi- és az Óbányai-völgyet, végül túránkat a DDK nyomvonaláról kissé letérve, a Mecsek és a Geresdi-dombság határán fekvő Mecseknádasdon fejezzük be.
Hidasi-völgy
Komló-Zobákpusztát elhagyva nagyjából húszperces menettel érjük el a Hidasi-völgy délnyugati bejáratát. A kéktúra ösvénye leereszkedik a patak köves medrébe, és egy darabon itt kell megtalálnunk a továbbvezető nyomokat. Túránk talán legvadregényesebb szakasza ez: a mederbe dőlt fatörzseket kerülgetjük, avagy bújunk át alattuk, sokszor a meder kövein egyensúlyozunk. Később elérjük a völgy oldalában fakadó Csurgót-forrást, amelynek vize egy szikla oldalán csurog-csepeg lefelé.
Hamarosan megérkezünk a lépcsős vízesések hosszú sorához. Itt tényleg nem szabad sietni, érdemes alaposan bejárni a Hidasi-völgynek ezt a mindössze pár száz méter hosszú szakaszát. Nemsokára egy nagyon meredek emelkedőt kell leküzdenünk Kisújbánya előtt. Ha még futja rá erőnkből, érdemes egy rövid kitérőt tennünk a nemrég felújított cigány-hegyi kilátóhoz, ahonnan az egész Keleti-Mecseket beláthatjuk.
Óbányai-völgy
Hosszúhetény-Kisújbányától továbbra is csodálatos természeti környezetben, az Óbányai-völgyben haladunk. A lakott területet magunk mögött hagyva az egyre jobban összeszűkülő szurdokvölgyben ballagunk, és a dr. Péceli Endre-emlékkő után pillantjuk meg a Ferde-vízesést. Ugyanolyan ferdén kibillent kőzetrétegeket láthatunk a patakmederben, mint amilyeneket a Hidasi-völgyben is megcsodáltunk, de itt a dőlésük sokkal nagyobb, és a patak vize rézsútosan szalad le rajtuk az alsóbb szintekre.
Később a völgy kissé kinyílik, s elhaladunk az erdei iskola épülete előtt, ahol a patak ismét vízesések hosszú során bukik át. Óbánya előtt érjük el a Pisztrángos-tavakat és az erdei pihenő padjait, asztalait, aztán lassan feltűnnek előttünk a község házai. Mind a Hidasi-, mind az Óbányai-völgyet érdemes tavasszal, hóolvadás vagy egy hosszabb csapadékos időszak végén felkeresni, ugyanis ilyenkor a leglátványosabbak a vízesések. Ha szeretnénk fényképezni is, kerüljük a kora reggeli, illetve késő délutáni időszakokat, amikor a nap már nem süt be a mély völgyekbe.
Mecseknádasd Árpád-kori temploma
Bár Mecseknádasdot nem érinti a Dél-dunántúli Kéktúra (a község feletti dombgerincen vezetnek a jelzések), érdemes lesétálnunk a településre a kék négyszög jelzés rövidke ösvényén, mivel a helységet keresztező 6-os főúton sűrűn járnak Pécs, Szekszárd és Budapest irányába a távolsági buszok. Hazaindulás előtt azonban még keressünk fel egy-két látnivalót!
Mecseknádasd nyugati határában, a Templom-hegy oldalában áll az Árpád-korban épült temetőkápolna. A mostani falakat a 13. században húzták fel egy még régebbi templom alapjaira. Később fallal kerítették, a török időkben azonban súlyosan megrongálódott. Barokk stílusban építették újjá, de belső terében még most is láthatók a 14. századi freskótöredékek. Érdemes felsétálni ide, s gyönyörködni a Mecseknádasdra és a környező dombokra nyíló kilátásban.
Romok és kilátó a Várhegyen
Szinte Mecseknádasd fölé magasodik a Várhegy (Schlossberg) kúpja. A tetején álló romokhoz keskeny aszfaltút vezet fel. A 14. században építettek itt egy háromhajós templomot, nyugati homlokzata elé még ugyanebben a században tornyot is emeltek. A törökök a templomot falakkal vették körül, és erőddé alakították. Az így létrejött kis fellegvárból kitűnően lehetett ellenőrizni a Budáról délre, a Balkán felé tartó főút forgalmát. A neves török utazó, Evlia Cselebi is megemlíti a várat, amely akkoriban hadászatilag jelentős lehetett.
A törökök kiűzése után az erőd falai a karbantartás hiánya miatt romlásnak indultak - a maradványok évszázadokon keresztül láthatók voltak a hegytetőn. Feltárásukat és konzerválásukat 1973 és 1980 között végezték el, ekkor kerültek a felszínre a kerítőfal alapjai is. A romoktól a gerincen futó gyalogúton pár perc alatt elérhetjük a 2005-ben épült kilátót. Innen talán még szebb a kilátás Mecseknádasd völgyére és a Keleti-Mecsek vonulataira, mint az Árpád-kori templomtól. Ha itt járunk, mindenképpen keressük fel a romokat és a kilátót!
Érintett szakasz: Komló-Zobákpuszta-Mecseknádasd
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 32,87 km
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 883 méter szintemelkedés, 1132 méter lejtés
Pecsételőhelyek: Komló-Zobákpuszta, Hosszúhetény-Kisújbánya, Óbánya, (Mecseknádasd)
Az adatokból látszik, hogy most is egy igazi középhegységi túrát járunk be. Bár a távolság- és a szintadatok ismeretében túránkat akár egyetlen nap alatt is „lezavarhatnánk”, érdemes Kisújbányán szállást foglalva két napra osztani ezt a szakaszt. Így alaposan kigyönyörködhetjük magunkat a csodálatos természeti környezetben, illetve minden látnivalót felkereshetünk.
Mecseknádasd nem DDK-pecsételőhely, de ha itt kezdjük vagy fejezzük be a túránkat, ennek tényét igazolnunk kell a igazolófüzetünkben. A 6-os főút mellett, a buszmegállóval szemben található Schlossberg vendéglő a Dél-dunántúli Piros túramozgalom igazolópontja: az udvar falán egy kis dobozkában általában találunk beragasztható matricákat, de ha mégsem, akkor a vendéglőben is kérhetünk céges bélyegzést.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 októberi számában.
Még több információ a kéktúráról
