Az Országos Kéktúra Cserhátot átszelő tizennyolcadik és tizenkilencedik szakasza több középtájat, kistájcsoportot, illetve kistájat is érint. Nógrádról, a Nógrádi-medencéből indulva visszatér a Börzsönyi-peremhegység kistáj területére, megmássza a Nagy-Kő-hegyet (383 m), majd a Kosdi-dombságba átérve a Naszály (652 m) következik. Ősagárd után lép be az útvonal a Nézsa-Csővári-dombság, utána pedig Terényi-dombság területére. A Medves-vidék déli szegélyét éppen csak érintve, Hollókőnél vezet át az OKT a Központi-Cserhát területére, végighullámvasutazik a Tepke gerincén, majd a Zagyva-völgy kistáj festői vidékén érjük el túránk végpontját, Mátraverebélyt.
Változatos túraútvonalak és tanösvények kiindulópontja a katalinpusztai látogatóközpont
Erdei kalandtúra - Szendehely-Katalinpuszta, látogatóközpont
Szendehely-Katalinpuszta a Börzsöny és Cserhát kapuja. A 2-es főúton autóval és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. Itt épült fel a már meglévő Gyadai tanösvényhez, a „Legyél te is kiserdész” tanösvényhez és a Madártani tanösvényhez kapcsolódó Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskola, egy olyan erdő- és természetismereti látogatóközpont, amely kiállító-, foglalkoztató- és előadótermet, valamint „erdei teázót”, szálláshelyeket, éttermet, erdei ajándékboltot foglal magában. 2013 óta az Országos Kéktúra vonala is érinti a látogatóközpontot, amely pecsételőhelyként is szolgál a kéktúrázók számára.
Hollókő, ófalu
Hagyományok tárháza - Hollókő
Hollókőnek, ennek a kicsi palóc falunak a nevét szinte mindenki ismeri hazánkban, annál is inkább, mert 1987-ben kulturális kategóriában felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Évente több tízezer turistát vonz a 17-18. században kialakult ófalu páratlan épségben megmaradt településformája és tradicionális palóc építészete. Rendszeres programok várják a vendégeket, amelyek között a legismertebb a húsvéti ünnepségek részét képező locsolkodás, de rendeznek itt pünkösdölést, bornapokat, várjátékokat és szüreti mulatságot is. Az ófalu napjainkra sem vált múzeumfaluvá, hisz máig élő, lakott része ez Hollókőnek. A helyiek manapság is rendeltetésszerűen használják a legtöbb épületet.
Külön figyelmet érdemel a falu fölé magasodó hegyormon álló vár, amelyet a 13. század végén kezdtek el építeni, s „legnagyobb kiépítettségét” a török időkre érte el. Az oszmánok kétszer is elfoglalták. Másodjára Sobieski János lengyel király szabadította fel 1683-ben. Az erősséget 1711-ben osztrák csapatok lerombolták, rekonstrukciója napjainkban is tart. Az Országos Kéktúra végighalad az ófalu főutcáján, majd kitérőt téve a vár felé, mindössze háromszáz lépésnyire halad el tőle.
Kilátás a Berceli-hegy és az Alföld irányába a Szandavár falaitól
Körpanoráma a köbön - Szandavár
Az Országos Kéktúra Becske és Szandaváralja (Szanda településrésze) között kapaszkodik fel a Szanda-hegy keleti ormára, Szandavár romjaihoz. Nem tudjuk, ki és mikor építtette, ám oklevelekben először 1301-ben említik. Mehmed budai pasa 1546-ban foglalta el a várat. Akkori nagyságára jellemző, hogy 235 főnyi őrséget hagyott benne! Az erősséget váratlan rajtaütéssel 1551-ben Horváth Bertalan balassagyarmati kapitány foglalta vissza, aztán felgyújtották és lerombolták. Ezután már többé nem is épült fel.
A köves hegytetőn álló sasfészekből mára csupán egy, már messziről is látható, felkiáltójelként az égbe meredő faldarab maradt meg, azonban ha másért nem, a romoktól nyíló fenséges körpanorámáért érdemes felkapaszkodni a csúcsra! Mivel a várromtól Szandaváraljára vezető köves, kezdetben meredek lejtő balesetveszélyes, a Kéktúra Szakbizottság 2013 decemberében meghozott döntése értelmében az Országos Kéktúra 2014-től már nem megy fel a romokhoz, csak a Szanda-hegy két csúcsa közötti nyeregbe, ahonnan a vár a kék romjelzésen közelíthető majd meg.
A szentkúti bazilika
Szomjoltó forrás, nemzeti kegyhely - Mátraverebély-Szentkút
A legendák szerint a Szentkút forrását Szent László királyunk fakasztotta a hazánkba betörő kunokkal vívott harcok során, hogy szomjazó katonáit megitassa. Több történeti forrás szerint is az 1200-as években épült a völgyben az első templom, 1258-ban pedig már búcsújárási joga is volt, amelyet az egyház a tömegesen érkező zarándokokra való tekintettel adott e helynek. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta. Balogh Antal remete a 18. század közepén templomépítésbe kezdett a forrásnál. Az alapozás megkezdése után az Almásy család támogatásával épült fel a jelenlegi templom 1763-ra. Az ide költöző ferencesek 1772-ben emelték a rendházat. VI. Pál pápa 1970-ben basilica minor rangot adott a templomnak. 2006-ban Erdő Péter bíboros nemzeti kegyhellyé avatta. Napjainkban évente körülbelül 200 000 zarándok látogatja Szentkutat.
Az Országos Kéktúra 2014-ig nem kereste fel a zarándokhelyet - a Kéktúra Szakbizottság 2013. decemberi döntése alapján lesznek felfestve ide a kék sávjelzések. Ha Szentkúton járunk, a Meszes-tető oldalában lévő remetebarlangokat is érdemes felkeresni.
Cserhátsurány nyolcszáz éves templomtprnya
Palócföld szívében - Cserhátsurány
Cserhátsurány felé közeledve már messziről megpillantjuk a falu Vicsi-hegy oldalában álló római katolikus templomát. A templomot a Csór nemzetségbeli Tamás (csókakői várnagy és királyi főajtónálló) építtette a 14. században, akinek akkoriban a falu a birtoka volt. Az egyhajós gótikus templom nyolcszög alaprajzú tornya később barokk sisakot kapott, majd 1934-ben is bővítették az épületet. Szép a kilátás innen a völgyben elterülő falura és a szemben lévő domboldalban álló, 1602-ben épült reneszánsz-barokk Jánossy-kastélyra.
A Cserhát keleti hullámai a Tepkéről, a kép közepétől jobbra Hollókő újfalujának házai
Kilátás „Görbeországra” - Tepke
Az Országos Kéktúra a Bableves csárda és Nagybárkány között hullámvasutazik végig a Tepke és a Köves-bérc közötti gerinc ötszázas csúcsai között. Ezek közül a legdélebbi az 567 méter magas Tepke, amelynek a csúcsán egy fémvázas kilátót találunk. Maga a torony nem egy jelentős építészeti érték, de a legfelső szintjéről nyugat felé tekintve beláthatjuk szinte az egész Cserhát-vidéket, míg kelet felé fordulva a Zagyva-völgyre, azon túl pedig a Mátra nyugati vonulataira nyílik nagyszerű panoráma. Az OKT a torony tövében halad el, így nem jelent semmilyen kitérőt a kilátó felkeresése.
Táv: 129,8 km
Szint: 3853 m
Pecsételőhelyek: Nógrád, Magyarkút, Katalinpuszta, Ősagárd, Felsőpetény, Alsópetény, Romhány, Kétbodony, Becske, Szandaváralja, Cserhátsurány, Nógrádsipek, Hollókő, Nagymezőpuszta, Nagybárkány, Mátraverebély
Szállás- és étkezi tippek
Alsópetény, Hármaskönyv fogadó
A kéktúrázók véleménye szerint a fogadó fatálas ételeinek minőségével, illetve mennyiségével is mindenki meg van elégedve. Érdemes utunk során felkeresni!
Bableves csárda
A Nagy-Mező-hegy (445 m) és a Bézma (513 m) közötti szurdok felső bejáratánál található a Bableves csárda, amely egyben OKT-pecsételőhely is. Számos bableves megtalálható az étlapján, de a többi ételt is érdemes megkóstolni! A csárdának vendégháza is van Felsőtoldon, közel az Országos Kéktúra útvonalához.
