Élet a Kéken 9. rész - Szarvaskőtől Putnokig

Az elenyészett vár - Szarvaskő

 

 

Szarvaskő központja és a várhegy az Akasztóról 

Az Eger-patak szűk völgyében fekszik Szarvaskő falu, felette magasodik egy diabázorom, amelyen a vár szerény maradványait találjuk. Az erősséget a 13. század második felében az egri püspökök építtették. 1596-ban, Eger elestekor, Szarvaskő védői elmenekültek, így a vár egyetlen lövés nélkül a törökök kezére jutott. 1687-ben, amikor Doria János hadai Eger ellen vonultak, a törökök elhagyták a várat, így az sértetlenül került vissza az egri püspök birtokába. Mivel katonai-stratégiai jelentősége megszűnt, karbantartásával senki sem törődött, így az évszázadok alatt az enyészeté lett. Ha manapság megmásszuk a Szarvaskő feletti meredek oldalú hegyormot, szinte semmilyen romot nem találunk, viszont csodálatos kilátás nyílik odafentről a községre és az Eger-patak festői völgyére.

 

Fehér sziklák vonulata - Bél-kő kőfejtője

 

 

A távoli Mátra a Bélkő csúcsáról

A Bükk-fennsíkot határoló kövek legnyugatibb tagja a Bél-kő, amelyet a cementgyártáshoz alapanyagként szolgáló tiszta kalcium-karbonát (mészkő) bányászata miatt 1908 és 2002 között nagyrészt elbontottak. Már messziről észrevehető a Bél-kő oldalának lépcsőzetes kőfejtője, de csupán fentről látható az, hogy a teljes hegytetőt kitermelték - helyén mára csupán egy lapos fennsík maradt. A kőfejtőt és közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították az itt található fokozottan védett növényfajok (pl. szirti pereszlény, korai szegfű, magyarföldi husáng) és az értékes élőhelyekhez kötődő állatfajok megőrzésére. Az egykori kőfejtő területét a tanösvényen célszerű bebarangolni.

 

Barlangszállás - Cserepes-kő menedéke

 

 

A barlangot maguk a turisták tartják rendben, ezért ha sorsod idevet, mutass te is példát!

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva a Bélapátfalva és Bánkút közötti mintegy húsz kilométeres távon egyetlen lakott területet sem érintünk. Többek között ezért is hozták létre 1950-ben a két település között nagyjából feleúton, a Bükk-fennsíkon, a Cserepes-kő oldalában a kis barlangi szállást, ahol a túrázók menedéket lelhetnek az időjárás viszontagságai ellen. A kiszélesített bejáratot egy deszkafallal zárták - rajta egyszerű ajtó nyílik. Benn priccseket és fatüzelésű kályhát találunk. Bizony, nem ötcsillagos szálloda ez, de akit egy vihar megkerget, az itt meghúzhatja magát. A barlangot maguk a turisták tartják rendben, ezért ha sorsod idevet, mutass te is példát!

 

Romok a magasban - Dédes vára

 

 

A várhegy és a Bálvány északi oldala, köztük a mély Csondró völggyel

A Bükk-fennsík északi oldalában, egy sziklás oldalgerinc meredeken leszakadó északi végén áll a dédesi vár. A gerincen több helyütt is feltártak sáncokat, falakat: a legdélebbi az úgynevezett „Verebecvár”, észak felé haladva ezt követi a „Kisvár”, majd a legészakibb, a már említett dédesi vár. A várhegyen álló erősséget (amelynek ma csupán a romjait nézhetjük meg) feltehetően 1325 után építették, a törökök pedig 1567-ben, 15 napos ostrom után foglalták el. Ekkor a védők az összehordott maradék puskaporral a levegőbe röpítették a várat. A törökök meg sem kísérelték az újjáépítését, s a még álló falakat is szinte földig rombolták. Manapság inkább a gerinc északi szirtfokáról nyíló kilátásért érdemes ide felkapaszkodni, nem pedig a rendkívül szerény romok miatt. A Kéktúra Szakbizottság 2013. decemberi döntése alapján az OKT útvonalát hosszú idő után „visszahelyezik” a gerincre, így a romok könnyen felkereshetővé válnak.

 

Gyöngyszem a hegyek között - Lázbérci-víztároló

 

 

Kilátás a kéktúra ösvényéről Uppony felé

Miután magunk mögött hagytuk a Bükk-fennsíkról leereszkedve Dédestapolcsányt, kiérünk a Lázbérci-víztároló partjára. A 77 hektár felületű mesterséges tavat 1967 és 1970 között hozták létre a Bán-patak felduzzasztásával. A festő tó nagyjából 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 350-400 méter magas dombok közé ékelődve. Bár elsősorban a környékbeli települések vízellátását szolgálja, a horgászok is kedvelik a tározót. Az Országos Kéktúra sávjelzése hosszan halad a tó nyugati partján, s főként az útvonal déli részén gyönyörködhetünk a vízre nyíló kilátásban, ahol a kék jelzések a régi országúton vezetnek.

 

Magyar Tordai-hasadék - Upponyi-szoros

 

 

Upponyi szoros a Kalica-tető oldalából

A Lázbérci-víztároló északnyugati vége erősen elkeskenyedik az Alsó-völgyben. Ennek a völgynek a folytatása az Upponyi-szoros, amely kanyargósan halad a Kalica-tető és az Eszkála-tető között. A völgy alján folyik a Lázbérci-víztárolót tápláló Bán-patak, s mellette fut az Upponyt Dédestapolcsánnyal összekötő erdei út, amelyen az Országos Kéktúra is halad. A szurdokvölgy geológiai törésvonalon jött létre erózióval - meredek, mészkőkopáros oldalai helyenként a Tordai-hasadékra emlékeztetnek.