Elhagyatott helyek Magyarországon a szellemfalutól az öngyilkosok kastélyáig

Beomlott tetők, kitört ablakok,málladozó vakolat. Egyeseket már elkezdett visszafoglalni a természet, másokat egyenesen szellemjártának tartanak. Olyan épületek nyomába eredtünk, amelyeket hajdanán megtöltött az élet, ma viszont már csak halványan emlékeztetnek egykori önmagukra.

Szöveg:
Fotó:
Garancsi Kata (Kiemelt kép)
2024. szeptember 10.

Beomlott tetők, kitört ablakok,málladozó vakolat. Egyeseket már elkezdett visszafoglalni a természet, másokat egyenesen szellemjártának tartanak. Olyan épületek nyomába eredtünk, amelyeket hajdanán megtöltött az élet, ma viszont már csak halványan emlékeztetnek egykori önmagukra.

1. Akár mesebeli kastélynak is nézhetnénk – A hajmáskéri laktanya

A Veszprém melletti Hajmáskéren szebb napokat látott laktanyaváros várja, hátha valaki egyszer meglátja benne a fantáziát. Több épületét ma is hasznosítják: itt a falu általános iskolája, raktárok, kisüzemek, lakások találhatóak benne, jó része azonban romosan áll, kitört ablakokkal, és benőtte a gaz.

Egykor kopár táj terült el itt, majd kiépült a Monarchia legnagyobb tüzérségi kiképzőközpontja az 5000 hektáros területen. Először csak egy gyakorlóteret és lőiskolát hoztak itt létre, majd szállásépületeket, hogy a katonáknak legyen hol aludniuk. Később igény támadt néhány vendéglátóipari egységre, ezért kávéházakat, vendéglőket és boltokat létesítettek.

Végül tulajdonképpen egy valódi, önálló település épült ki Hajmáskér mellett.

A katonavárost 1911. júliusában adták át, ekkorra már 60 épület állt itt, és a területén még húsüzem, színház és kórház is volt, sőt, önálló vízvezetékrendszerrel rendelkezett. Kisvasúttal lehetett bejárni. Központjában áll az a kastélynak látszó, historizáló parancsnoki épület, melynek 50 méteres tornyát már messziről ki lehet szúrni. Eredetileg lőiskolaként funkcionált, csak később lett parancsnokság. Mintegy hatezer négyzetméter: 118 helyiség található benne, többek között kártya-, biliárd- és szivarszoba, valamint kaszinóterem, ami jelenleg, romosan és szemetesen is lenyűgöző látványt nyújt.

Mi anno a Túrajó szervezésében jártuk be a Monarchia grandiózus katonavárosát, a csapat a mai napig vezet sétákat a helyszínen. Ha részt vennél egy ilyenen, katt ide!

2. A falu, ami kétszer halt ki: Derenk

Szellemjárta falu az Aggteleki Nemzeti Park területén, a szlovák határtól alig 1 km-re található, egykori Derenk. Nem sok minden maradt belőle: iskolájának helyén ma egy újjáépített épületben kiállítás őrzi az emlékét, ezen kívül egy temető, egy düledező istálló és egy kis kápolna jelzi, hogy hajdanán település állt itt.

Nem sok faluról mondható el, hogy kétszer is elnéptelenedett, de a középkori eredetű településsel ez a helyzet. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után már kevés lakosa volt, majd jött az 1711-es pestisjárvány, ami végleg kiirtotta a falut. Egy darabig lakatlanul állt, majd birtokosa, Esterházy gróf szepességi gorálokkal telepítette be. 300-400 lakossal bírt egészen a 40-es évekig. Állattartásból, favágásból, vadászatból éltek, jobbára kicsit elszigetelten, és egymás között házasodtak.

Horthy Miklós vadászterületet szeretett volna itt létrehozni, ezért a helyieket – egyes források szerint erőszakkal – kitelepítették, cserébe jobb minőségű földeket és pénzt kaptak. Egyetlen lakó tartott ki, aki az 1960-as évek végéig itt élt. A közösség szétszakadt, ám a mai napig minden évben visszajárnak megemlékezni a településről. Ma fejfákhoz hasonló táblákon olvashatjuk az egykori tulajdonosok nevét régi birtokuk helyén.

3. Az öngyilkosok kastélya Balatonedericsen

Szépen lassan az enyészeté lesz a Balatontól 500 méterre fekvő, romos kastély. Aki nem tudja, hogy ott van, valószínűleg észre sem veszi, ugyanis elvadult kastélypark közepén áll, és alaposan körbenőtte a növényzet. Fekete-kastélyként emlegetik – egyesek azt mondják, egykor ajtajai, ablakai vagy a tetőzete ilyen színűek voltak, mások szerint a hozzá fűződő tragikus eseményekről kapta a nevét.

A nedeczei Nedeczky család építtette. 1912-ben történt itt az első gyilkosság, amikor a kastély szakácsnőjét megölte féltékeny kedvese, egy edericsi gulyás. Nem sokkal később, 1914-ben a 74. születésnapján Nedeczky Jenő, a kastély birtokosa lett öngyilkos tisztázatlan körülmények között. 1928-ban a kastély Vág Jenő ügyvédhez került, aki a feleségével lakott itt. Az ügyvéd egy szép napon rajtakapta hitvesét egy másik férfival, és ő is végett vetett az életének. A nő új vőlegénye ugyancsak öngyilkos lett, amikor az másba lett szerelmes.

Ezt követően a katély egy nyugalmazott miniszteri főtanácsos birtokába került, aki a II. világháború alatt lakott itt a feleségével. 1945 februárjában azonban ő is véget vetett az életének, feltételezhetően azért, mert kettős hírszerző volt, amiről a nácik tudomást szereztek.

Ezek után nehéz elképzelni, de az épület egy ideig üdülőként üzemelt. Arról sehol nem írnak, hogy mióta áll üresen, ám az biztos, hogy az idő és a vandálok nem kímélték. A tetőszerkezet hiányos, sok helyen beszakadt, a falai omladoznak. 2014-ben még eladó volt, akkor 220 millió forintért hirdette a tulajdonos.

4. Sokáig szellemtanya volt az elhagyatott gyerektábor Zircen

Összeállításunk utolsó szereplője egyedinek számít abban a tekintetben, hogy mára felújították, de jó tíz éven keresztül üresen és elhanyagoltan állt. Nem is egyetlen épületről van szó, hanem egy egész gyerektáborról, kőből készült főépülettel, faházakkal. Az erdei házikót még a 30-as években emelték postai dolgozók gyerekei számára, így is hívták: postásüdülő. A 70-es, 80-as években építették a mellette álló 12 faházat, hogy még több gyerek tudjon itt táborozni.

A rendszerváltás után megcsappant a forgalma, a kétezres évek elején pedig végleg bezárt, bár állítólag a főépületet továbbra is panzióként használták. A faházakba hajléktalanok költöztek.

Még hollywoodi zombifilmet is forgattak a helyszínen, amiről sokáig egy vérrel borított vasrács árulkodott.

2014-ben két vállalkozó vette meg és újította fel a gyereküdülőt. A kőház addigra már életveszélyes állapotban volt. Ma rendezvények helyszíne, de szálláshelyként is hasznosítják, ahogy a faházakat is.

A cikk először 2023 februárjában jelent meg.


Cikkajánló