Tömegesen jelentek meg idén az apró, sárga szirmú vetővirágok a Montág-pusztán, amelyről Molnár Péter természetfotós készített gyönyörű képeket.
Molnár Péter sokat látott már, hiszen jó pár éve járja hazánk tájait és fotózza természeti értékeit. Azonban pár hete tett dél-alföldi kiruccanása még őt is meglepte, amikor szeme elé tárultak a hatalmas, sárgálló virágmezők a Montág-pusztán. Elmondása szerint még a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai sem láttak ilyen tömeges virágzást, amelyet a Montág-puszta mellett máshol, például a Kígyósi-pusztán is tapasztaltak.
Az apró vetővirág hazánkban elsősorban a Dunántúli-középhegységben, a Dél-Dunántúlon, az Északi-középhegységben és a Mezőföldön gyakori, az Alföldön ritkának számít. Bár a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) területén viszonylag nagy számban megtalálható, a Csanádi-pusztákhoz tartozó Montág-puszta mellett például a Kígyósi-pusztán vagy a Csorvási löszgyepen is, azonban az idei virágzás minden képzeletet felülmúlt.
Nagyon úgy tűnik, hogy jól jött a hosszú, száraz és meleg nyár után az időben hullott ősz eleji csapadék, amely szinte felélesztette a földben szunnyadó virágokat. Az aszályos nyár miatt a gyep is jóval ritkásabb volt és alacsonyabb, ami szintén kedvezett a virágzásnak. De nemcsak az apró vetővirágnál, hanem más növényfajnál is észrevehető volt ez a tendencia, tudtam meg Boldog Gusztáv Lászlótól, a KMNPI természetvédelmi őrkerület-vezetőjétől, akivel többedmagammal volt szerencsém együtt kirándulni a Kéktúrázás Napján, október második szombatján.
Bár mi akkor nem láttunk vetővirágot, hiszen ennek a kis növények a virágzása pár nap alatt lezajlik, és nem is olyan élőhelyen haladtunk, ahol megpillanthattuk volna, de az út mellett bőven virágzó szépségeken túl azért jó pár érdekességről mesélt nekünk, például az apró vetővirágról is. Az őszi kikericshez hasonlóan a vetővirág úgynevezett geofiton, azaz az év nagy részében a föld alatt rejtve szunnyad, várva az alkalmas időszakot a virágzásra. Érdekesség, hogy az apró vetővirág felszíni virágzás nélkül is képes megtermékenyülni, ha nem ideálisak a körülmények, akkor nem bújnak ki a virágok a föld alól, és így is tud szaporodni.
Ami még nagyon jellemző rá, hogy ilyenkor, ősszel csak a virágait láthatjuk, ugyanis a levelei tavaszra fejlődnek ki, ahogy a termése is csupán akkorra érik meg. Ez a föld alatti lét, és hogy ilyen ritkán és hektikusan hoz csak virágot, nem teszi könnyűvé a természetvédelmi szakembereknek az állomány felbecsülését. Nagy valószínűséggel sok helyen ott rejtőznek, de nem minden évben bukkannak ki, ráadásul tavasszal, amikor csupán a levelek mutatják meg magukat, még nehezebb a becslés, mert a kis, fűszerű leveleket nehéz észrevenni a gyepben.
Idén azonban a virágok szép számban mutatkoztak, Gusztáv elmesélése szerint ahol tavaly csupán 100 tövet számoltak a kollégák, ott idén akár tízezres nagyságrendben is virágoztak. A bőséges virágzásban ráadásul egy tőből akár több virág is kifejlődött.
Az apró vetővirág védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A vetővirág egyébként arról kapta a nevét, hogy rendszerint az őszi búzavetések idején bújik elő a földből, szaporodásában pedig nagy szerepe van a szorgos hangyáknak. A virág apró magvait bevonó mézszerű anyagot nagyon szeretik a hangyák, ezért a magokat tartalmazó termést összegyűjtik, hogy jót lakmározzanak belőle. A föld alá hurcolt termést kibontják, és lenyalogatják a magokról a mázat, a magra viszont nincs szükségük, így azok szanaszéjjel maradnak a földben, amelyek később kicsíráznak.
Köszönjük a képeket Molnár Péternek!
