Ha kint ér minket a szürkület, előfordulhat, hogy fura, visítással kevert ugatást hallhatunk, ahogy az szerkesztőségünk tagjával is történt a minap. A hang forrása egy róka volt, amit gyorsan le is fotózott, és annak is utánajárt, miért csak most hallani a ravaszdiktól ilyen hangokat, azaz mi is az a koslatás.
A Tiszafüredi-holtág partján múlattam bánatom a Tisza-tó vizén és jegén nyüzsgő madarak fotózásával, ugyanis bagolylesen voltam, de ezen a napon nem találtam egyet sem. A nap már a horizont alá bukott, amikor egyre sűrűbben hallottam egy fura, visító ugatást a szemközti nádasból. Majd hirtelen kiszaladt a jégre a hang forrása, egy vörös róka. A fényképezőgépet rögtön rászegeztem és szerencsére több fotót is sikerült készítenem róla, mert a nagy futás közben megállt és körbe is nézett.
Közben folytatta az ugatást, majd eltűnt a nádasok tengerében. A hangját eztán is hallottam, de korábban még sosem találkoztam ilyennel. Kíváncsi voltam, miért adott ki ilyen hangot a róka, ezért megkerestem a Budakeszi Vadasparktól Nagy Ingrid sajtóreferenst. Hamar kiderült, hogy nem hibbant meg a róka, csupán pár után koslatott, ugyanis elkezdődött a rókák koslatása, így hívják náluk a szaporodási időszakot. Január-februártól egészen tavaszig eltarthat a kis ravaszdik párzási ideje, ilyenkor hallhatjuk szürkületkor, este, de akár hajnalban is ezeket a sokaknak rémisztőnek is ható hangokat.
A rókák az év többi időszakában magányosan élnek, és territóriumtartók, de amikor beindulnak a szaporodási ösztönök, akkor egészen nagy területeket is képesek bejárni, hogy párra leljenek. Ilyenkor nem tisztelik a határokat sem, simán átjárnak egymás territóriumába, hiszen másképp nem is tudnának találkozni. Ezzel a fura hanggal hívják egymást, de a hímek és nőstények hangja egy kicsit más. Próbáltam kideríteni, hogy vajon rókafi vagy rókalány szaladt-e ki elém, de még nem sikerült teljes bizonyossággal megállapítania egyetlen megkérdezettemnek sem, így én azt mondom, hím rókához volt szerencsém. A következő videón ti is meghallgathatjátok, a végén bukkan fel a messzeségben a róka, amikor észrevettem gyorsan le is tettem a telefont, hogy fényképezhessem:
De nemcsak hanggal hívják egymást, hanem szagjelekkel is próbálják egymást vonzani. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldaláról azt is megtudtam, hogy a farok alatt található „ibolyának” nevezett mirigy választ ki egy a rókák számára vonzó illatot, de itt ne egy lágy ibolyaillatra gondoljunk.
Ha sikeresen egymásra talál hím és nőstény, és jó esetben vetélytárs nélkül ismerkedhetnek, akkor nem marad más hátra, mint a párzás, amely után a hím már áll is tovább, hogy újabb rókalányok szívét rabolja el. Hiába, a fajfenntartási ösztön erősen dolgozik bennük is, ahhoz, hogy a génjeiket tovább tudják örökíteni, sok nősténnyel kell légyottra menniük.
Felmerült bennem a kérdés, vajon a rókák is megbolondulnak-e ilyenkor annyira, mint például az őzek vagy szarvasok, kerülhetnek-e veszélybe a szaporodási lázban, vagy esetleg nekünk, embereknek, tartani kell-e tőlük ebben az időszakban. Nagy Ingrid szerint nincs okunk tartani tőlük, és bár lehetséges, hogy több róka fog még bátrabban a településeken feltűnni, mert a kis vörösek jelenléte mára már megszokottnak mondható a városokban is Jól alkalmazkodnak, és ügyesen élnek velünk együtt, és már a nagyobb városok belterületére is bejárnak. Magam se hittem volna ezt, ha nem a saját szememmel látok pár éve egy kis ravaszdit átfutni a budapesti Széll Kálmán tér egyik forgalmas zebráján.
Egy veszélyre azért felhívta a figyelmem Ingrid, ugyanis sokan kedves állatnak tartják a rókát, és etetik is őket, a rókamamák pedig megtanítják ezt a kölyköknek is, így ezek az egyedek nem fognak félni az embertől. Koslatási időszaktól függetlenül viszont nem ajánlott a rókák etetése - főleg kézből -, és simogatása sem, bármennyire cuki is, mert bár nem annyira kell tartani attól, hogy megharapnak, de ha mégis, azzal olyan kórokozókat terjeszthetnek, amely veszélyes lehet az emberre.
Visszatérve a koslatásra, a rókák viszont könnyebben sérülhetnek meg ilyenkor, mert a nagy párkeresésben az utak mentén is hirtelen tűnhetnek fel, ezért figyeljünk, nehogy elgázoljuk őket. Ha sikeres volt a rókák együttléte, a nőstények egyedül maradnak, a koslatás előtt már rendbe rakott kotorékban világra hozzák kicsinyeiket és megkezdődik a kis rosszcsontok felnevelése. A rókák ügyes alkalmazkodásának köszönhetően a szaporodási időszakuk is hosszan elhúzódik, ezért kis rókákat március vége, április elejétől akár nyár közepéig, sőt végéig is láthatunk. Születésük után 4-6 hónappal a kölykök leválnak anyukról, jobban mondva, az anya kergeti el őket, miután a kis rókák közti bunyók és harcok bedurvulnak. Ekkor elérkezik az idő, hogy saját útjukat járják, és szerezzenek egy saját territóriumot, ahol egyedül vannak egészen a következő koslatás időszakáig.
