Napok óta tűkön ülve vártuk a hírt, hogy mikor indul be a nyár egyik várva várt csodája, a kérészek násztánca. Tegnap megtörtént az áttörés, és elindult a tiszavirágok látványos rajzása Szolnoknál és a Közép-Tiszai térségben.
Az apró előjelek ellenére napok óta semmi pontosat és biztosat nem lehetett tudni. De tegnap végre megtörtént az áttörés, és elkezdődött a tiszavirágok rajzása több helyen is a Közép-Tiszai térségben – adta hírül a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebookon.
A nemzeti parkos szakemberek úgy gondolják az előjelek alapján, hogy a hétvégén már szép rajzást lehet majd megfigyelni Szolnok, Tiszakürt-Tiszainoka térségében. Az idei évben a speciális helyzetből adódóan a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ugyan nem hirdet a működési területén szakvezetéssel egybekötött tiszavirágzás megfigyelő túrákat, viszont azt ajánlja, ha teheted, látogass el egyénileg bátran valamelyik fentebb említett folyószakaszra, hogy részese lehess a természet e bámulatos műsorának.
Ahogy a bejegyzésben megemlítik, tegnapelőtt Magyarkanizsán (Szerbia) az eső ellenére is 10 000 nagyságrendű repülés volt, és Szegeden is beindult a virágzás, több ezres nagyságban. További információk és aktuális hírek a tiszavirágzással kapcsolatosan a nemzetipark-igazgatóság honlapján, a Facebook-oldalán és a Tiszavirág Híradón olvasható.
Mi a tiszavirág?
Erről a ritka, védett rovarról érdemes tudni, hogy Európa legnagyobb testű kérészfaja (a kifejlett példány szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert, hossza pedig akár 10-12 centi is lehet), amely napjainkra csak a Tiszában és néhány mellékfolyóján (Körös, Maros, Bodrog) található meg tömegesen.
A tiszavirágok lárvái az agyagos padozatot, illetve az agyagos, víz alatti partfalakat kedvelik, ahol U alakú járatokba ássák be magukat, és itt fejlődnek 3-4 évig. Miután befejezik lárvaéletüket, kilökik magukat a járatokból, majd a felszínre jutnak. Ekkor megkezdődik közismerten rövid felnőttkori életük. A hímek a víz felszínére felérve ún. szubimágókká alakulnak, és kirepülnek a partra, fákra, levelekre vagy akár egy tiszavirágrajzást néző kezére, nadrágjára, ahol még egyszer vedlenek, hogy ezután már imágókként kezdjék meg násztáncukat. A nőstények ezt a kissé macerás szubimágókört kihagyják, és rögtön a víz felszínén imágóvá alakulnak.
A kifejlett, ivarérett tiszavirágok innentől kezdve csak a szexnek és a szaporodásnak élnek. Rövid felszíni életük alatt nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni.
A nőstények szexferomont bocsátanak ki, amely odavonzza a hímeket. Egy-egy nőstényt általában tucatnyi hím vesz körül, virágszerűen. Erről a képről kapta a nevét a népnyelvben a tiszavirágrajzás. A nőstény kérészek a part melletti megtermékenyítés után a folyó középvonalában – folyásiránnyal szemben – ún. kompenzációs repülést végeznek, amelynek során, illetve a végén elkezdik szórni a petéiket.
Egy nőstény 6-8000 petét is lerak a fodrozódó vízre, és amint a peték leérnek a mederaljzatra, kezdődik újra az egész elölről. 3 vagy 4 év lárvaélet, 2-3 órás felszíni élet a szaporodásra kihegyezve, a biológiai küldetés befejezése után pedig az elkerülhetetlen pusztulás. A természet rátesz még egy lapáttal a „körforgás csodájára”, mert a peték éppen azon a helyen érnek a fenékre, ahol elődeik élték lárvaéletüket.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. A természet védelméről szóló törvény értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Tartsuk ezt szem előtt!
Ha valamiért lemaradnál az idei „tiszavirágzásról”, itt egy korábbi videó Mariann jóvoltából, amelyben közelről láthatod egy tiszavirág „átalakulását”, egészen az elrepülés pillanatáig.
