A Mecsekben már előbújtak az első medvehagymalevelek, ami azt jelenti, hogy néhány héten belül lehet gyűjteni kedvenc idénynövényünket. Hol szabad szedni, mire érdemes figyelni és hogyan a legfinomabb?
Tagadhatatlan, hogy a medvehagyma az utóbbi évek egyik legfelkapottabb zöldsége lett. Szinte nincs is olyan magára valamit is adó étterem vagy akár kisebb étkezde, ami a tavaszi hónapokban ne venne fel az étlapjára valamilyen medvehagymás finomságot, és otthon is egyre többen dobják fel vele a menüt. Népszerűségét több dolognak köszönheti: könnyen beszerezhető a piacokon, de akár saját magad is gyűjtheted, és számos kedvező élettani hatással bír, ráadásul finom is.
Ennyi medve nem tévedhet
Egyesek vadfokhagymaként vagy boszorkányhagymaként is ismerik a tudományosan Allium ursinumnak nevezett hagymás évelőt, ami egyébként - a hóvirággal együtt - az amarilliszfélék családjába tartozik. A régi megfigyelés szerint a téli álomból ébredő medvék rengeteg ilyet tömnek magukba, valószínűleg az emésztésük serkentése végett, és mert vitaminforrásként sem utolsó - innen a legközismertebb neve. Más magyarázatok szerint a rendkívül egészséges növény egy medve erejét kölcsönzi annak, aki fogyasztja.
A népi gyógyászatban főként méregtelenítésre és emésztési zavarok (hasmenés, görcsök, puffadás) esetén alkalmazzák, de még rengeteg előnyös tulajdonsága van: fokozza az étvágyat, erősíti az immunrendszert, regenerálja a májat, az epét és a gyomrot, egyes kutatások szerint pedig a koleszterint- és vércukorszintet is csökkenti, sőt, antibiotikus hatását is kimutatták. Mindemellett vízhajtó, vérzéscsillapító, köptető és lázcsillapító.
A medvehagyma egész Európában elterjedt, Németországban is nagyon kedvelik, Svájcban pedig még a teheneknek is adnak belőle, mert attól kellemes ízű lesz a tejük. Hazánkban legnagyobb területen a Mecsekben fordul elő, de többek között a Zselicben és a Bakonyban is tömegével van jelen.
Az első medvehagymalevelek tél végén bújnak elő, áprilisra pedig már összefüggő szőnyeget alkotnak. Virágai április végén, május elején nyílnak, ekkorra a levelek elveszítik a zamatukat. Persze a nagy sláger a medvehagymalevél, és kevesen tudják, hogy a növény hagymája és virága is ehető. Előbbit a fokhagymához hasonlóan fogyasztják, bár annál gyengébb íze van, utóbbit általában salátákba teszik.
Mielőtt belevetnéd magad a medvehagymaszőnyegbe
Az első, amire mindenképpen figyelned kell, az az, hogy mielőtt letéped a levelet, százszázalékosan meggyőződj róla, hogy valóban medvehagymával van dolgod. A növény könnyen összekeverhető a gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, a nagy különbség, hogy utóbbi kettő erősen mérgező. A legbiztosabb módszer, ha kicsit megdörzsölöd a leveleket; fokhagymás illatot kell érezned (ez egyébként fő hatóanyagának, a kéntartalmú alliinnak köszönhető). A levelek formája is árulkodó lehet: a medvehagymáé maximum 4 centiméter széles, a gyöngyvirágé minimum 6 centi, míg a kikericsé hosszúkásabb, lándzsa alakú.
A medvehagyma-állomány fennmaradásának érdekében jó, ha betartod az íratlan szabályokat. Ha a levelekre pályázol, ne tépd ki tövestől a növényt, egy tőről csak a levelek egy részét gyűjtsd be, és ha lehet, ne egymás melletti töveket kopassz meg.
Fontos tudni, hogy az erdőtörvény értelmében állami erdőben (nem védett területen) külön engedély nélkül maximum 2 kiló gombát, gyógynövényt lehet gyűjteni naponta. Magánerdőben természetesen a tulajdonossal kell egyeztetni, védett területen pedig az illetékes természetvédelmi hatóság (a megyei kormányhivatal érintett járási hivatalának környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya) engedélyére van szükség. Ezeket itt tudod beazonosítani.
Tavaly a Mecsekerdő Zrt. korlátozásokat léptetett életbe az állománymegóvás miatt, ezt idén kibővítették. Az erdészet tájékoztatása szerint ettől az évtől a zöldhatóság a védett területeken való medvehagymagyűjtésre csak akkor ad engedélyt, ha saját szükségletre szednek a növényből, nem kereskedelmi mennyiségben. A többi népszerű medvehagymázós helyszínen, a Baranyai-dombságban, a Zselicben és a Bakonyban idén nincsenek külön korlátozások, de a védett területeken vagy az egyéni szükségletet meghaladó mennyiség esetén természetesen itt is engedély szükséges a növény gyűjtéséhez.
Ha nem szedni szeretnél, csak ámulni az illatozó, végtelen medvehagymaszőnyegen, és séta közben szívesen betáraznál pár remek receptötletet, akkor a vértesi medvehagyma-tanösvényt ajánljuk, amit tavaly mi is végigjártunk. Még egy programtipp: Orfűn minden évben tartanak medvehagyma-fesztivált, 2017-ben április 8-án és 9-én lesz.
Medvehagymát mindenbe
Medvehagymalevéllel gyakorlatilag bármilyen ételt ízesíthetsz, amibe fokhagymát is tennél. Legtöbbször pestóként elkészítve vagy salátában használják, de nagyon népszerű például a medvehagymás pogácsa is.
A levelekből felesleges túlzottan betárazni, mert nagyjából 3-4 napig tarhatóak el. Érdemes azt is észben tartani, hogy ha napi 8-10 levélnél többet fogyasztasz, az jó eséllyel irritálni fogja a gyomrod és megterheli az emésztőrendszered.
Tartósítása nem egyszerű. Lefagyasztva nem őrzi meg teljesen a frissességét, így ebben a formában például szendvicskrémbe már nem ajánlott tenni. Megoldás lehet a már említett pestó készítése, vagy a szárítás és őrölés, így később többek között levesekbe, szószokba keverhető. A szárított, majd felaprított levelek sóval és olívaolajjal, befőttes üvegben, jól lezárva is elállnak.
Hozzávalók (4 fő részére):
• 2 csomag leveles tészta (lehetőleg már előrenyújtott lapok)
• 10-15 levél medvehagyma apróra vágva
• 1 vagy 2 csomag juhtúró (kb. 250 g)
• 2 dl tejföl
• reszelt sajt
Elkészítés:
A juhtúrót összekeverjük a tejföllel, beleszórjuk az apróra vágott medvehagymát, esetleg egy kis reszelt sajtot. Rákenjük a levelestészta-lapokra az előbb elkészített keveréket. Ezután a lapokat felgöngyöljük, és kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk. A szeleteket margarinnal kikent sütőlapra tesszük. A tetejüket megszórjuk reszelt sajttal. Kb. 180-200 fokon sütjük előmelegített sütőben, amíg szépen pirulni nem kezdenek.
A receptet Zwickl Bernadettől kaptuk.
Még több cikk a medvehagymáról.
