Nemcsak a pecsétes téglák rajongóinak érdemes elzarándokolni Európa első Egyházi Pecsétes Téglák Múzeumába, Tiszaszentimrére, mert azoknak is le fog esni az álla a gyűjtemény láttán, akik eddig semmit sem tudtak ezekről a múltat magukba hordozó kövekről.
Magyarország 10 legkülönlegesebb ipartörténeti múzeumának listájára is felkerült a Tiszaszentimre református templomában található Egyházi Pecsétes Téglák Múzeuma, amely 2013-ban nyitotta meg kapuit. A gyűjtemény a helyi református lelkész, Fodor Gusztáv ötlete volt, és a megvalósítását is neki köszönhetjük. Ahogy más érdeklődőknek, nekem is Gusztáv lesz az idegenvezetőm e különleges tárlaton, hisz ki más tudna többet róla, mint aki megálmodta és megalkotta.
A templomba belépve is már pecsétes téglák fogadnak
A református templom kapuján belépve egy kis gyülekezettörténeti kiállítást találunk, és már itt megjelennek a pecsétes téglák, amelyek között több, a település és a térség szempontjából becses darab is szerepel. Ilyenek a templom két nagy harangját adományozó F Nagy Imre és Váradi István névjegyével ellátott téglák, de itt látható egy darab e templom elődjéből is, amely katolikus templom volt egykor, és amelyet 1100 és 1200 között építettek. A tiszaszentimrei református templom is sok érdekességet rejt, amelyről egy külön cikkben ide kattintva olvashattok.
Az egykori katolikus templom téglája jobb oldalt fent látható, alul pedig a harangokat adományozók téglái
Szentély a szentélyben
Felmegyünk a múzeumba, amely a torony első emeletén található, ugyanis az egykori harangozó szobában kapott helyet. Forog a kulcs a zárban, majd belépünk a pecsétes téglák birodalmába. Teljesen elámultam, mintha egy szentély ajtaja tárult volna ki előttem. A képek nem is képesek visszaadni azt, amit személyesen élhet át itt az ember, amikor meglátja ezt a gyűjteményt. A téglák látványánál és a hangulatos, meleg világításnál valami sokkal több az, ami ilyen hatással lehet.
Egy csöppnyi térbe van összesűrítve sok évszázadnyi emlék az egész Kárpát-medence területéről, sőt, a világ számos más pontjáról is érkeztek ide kiállítási darabok.
A hatást pedig bizonyára erősíti az, hogy nagyon sok egyházi épületből láthatunk itt téglát. Vajon milyen fontos eseményeknek, hétköznapi történeteknek lehettek tanúi ezek a kövek?
Magyarországon kb. 36 000 féle pecsétes téglát gyártottak
Gusztáv húz vissza a jelenbe, de csak egy pillanatra szusszanhatok, mert már utazunk is vissza a múltba, és a téglák előtt a falon megmaradt vakolatdarabokra hívja fel a figyelmem. Az 1800-as években bevésett évszámok mellett az akkori harangozók hagyták itt névjegyüket, és a múzeum kialakításakor, amikor a téglákig leszedték a vakolatot, ezt a két emléket meghagyták.
A vakolatba vésve is hagytak emlékeket az ősök
A téglák tematikusan vannak elhelyezve, és bár egyházi pecsétes téglák gyűjteménye ez, más eredetű téglákból is látunk majd bőven. A zsidóság tégláit kezdjük nézni, sok darabon megjelenik a Dávid-csillag szimbólum, valahol héber feliratokat is látunk, és a tiszafüredi zsidó téglagyáros, Flamm Ignác monogramjával ellátott téglák is bekerültek a kiállításra. A polc tetején pedig egy Munkácsról származó díszes csempedarabot is megcsodálhatunk, amely egy zsidó kályhacsempe-égető munkája.
A zsidóság téglái közül az 'FI' monogrammal ellátott darabok Flamm Ignác téglái, háttérben pedig már a katolikus egyház relikviái
Közben alig bírom egy téglán tartani a figyelmem, annyiféle minta és érdekes jel kerül a szemem elé, például sok darabon a monogramm vagy ligatúra fölé különböző ágú koronaszimbólumot mintáztak.
Gróf Széchenyi Bertalan téglája, monogramja fölött pedig a kilencágú korona jelzi nemesi rangját
Olyan nagy magyar nemesi családok tégláit is láthatjuk, mint a Széchenyi, az Almásy, a Zichy vagy a Festetics család, de a martonvásári Brunszvik-kastélyból is mutat egy pecsétes téglát Gusztáv.
Az első téglákat még a rómaiak készítették hazánkba. A 16. század közepéig a falazó téglákat nem jelölték, de ekkor már megjelentek rajtuk a kézzel létrehozott hosszanti irányú bordák. Az első igazi jelölt téglák nagyjából a reformációval egy időben jelentek meg, kezdetben csak körök, keresztek, nyílhegyek, csatok ábráját mintázták rájuk, majd a helyi nemesség, egyház, várkapitányok elkezdték a monogrammjukat ráégettetni a téglákra. A téglabélyegek alkalmazása a 2. világháborút követő években szűnt meg.
Nagyon sok évszámos tégla van a gyűjteményben, amelyeken jól követhető, hogyan változott az íráskép az évszázadok során, de minden tégla hordoz az adott korból olyan jegyeket, amely csak arra az időszakra jellemző, vagy épp a tégla égetőjére.
Az 1700-as években az egyes számot sokszor dupla vonallal húzták meg
A következő tematikus blokk a római katolikus téglákat mutatja be, amelyek között láthatunk megfeszített Jézust ábrázolót és ligatúrás Mária-téglát is, a PP betűs darabok a pálos szerzetesrend téglái, a C betű pedig a kapucinusokra utal.
A megfeszített Jézus téglája középen lent, MÁRIA betűiből alkotott ligatúrák pedig a felső téglákon láthatók
Szimbólumok közül van sok máltai keresztes a killításon, de a jezsuitáktól származó, Jézus testét átütő szögek szimbólumával ellátott darabot is láthatunk.
Az egyik téglán egy angyalt véltem felfedezni, amiről kiderült, hogy igazából egy pálos szerzetest ábrázol
A Szent István által alapított püspökségek szinte mindegyikéből van a gyűjteményben kiállítási darab, így láthatunk pecsétest téglát többek közt Pécsről, Pannonhalmáról, Esztergomból, Kalocsáról, Veszprémből, Vácról, Zircről, Tihanyból és Egerből.
A pécsi püspökségi téglákon látható ábrát sokan ollónak nézik, de ez nem más, mint a két kulcs szimbólum, amely a római katolikus egyház egyik nagyon fontos jelképe, a pápai zászlón, érméken, illetve címeren is ez látható.
Két kulcsos téglák
A rajzokon arany és ezüst színük van, az aranykulcs a lelki, az ezüstkulcs az evilági kormányzati hatalmat jelképezi. A kettőt pedig vörös zsinór köti össze, amely e kétfajta „hatalom” a pápai hivatalban megvalósuló egységét ábrázolja. De az oldás és kötés szimbóluma is a két kulcs:
„Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is” – Máté evangéliuma.
Beszélő kövek
Fodor Gusztáv olyan szenvedéllyel beszél a téglákról, hogy eszünkbe sem jutna, hogy egykor bizony gyűlölte ezeket. Édesapja ugyanis kőműves volt, és rengeteg téglát kellett pakolnia fiatalon, így nem csoda, ha rossz emlékeket őrzött e kövekről. De az élet mindig hoz meglepetéseket. A gyűlölet átfordult szenvedéllyé, amikor a templom 2011-es felújításakor előkerültek az első pecsétes téglák a padlóból és a lépcsőkből.
Ekkor érezte meg, hogy ezek a téglák sokkal többek, mint pusztán építési anyagok, a pecsétes téglák régi korok lenyomatait hordozzák, a történelem és az egykor élt emberek életének szeletkéi ezek. A mai embernek pedig a gyökereket jelenthetik, családok, települések, nemzetek, és egyszerű emberek múltját tárják fel.
Fodor Gusztáv református lelkész egyik kedvenc téglájával, amelynek Az igaz házasság téglája nevet adta. De hogy miért? Azt megtudhatjátok tőle, ha ellátogattok a múzeumba
Az első megtalált téglák adták számára az inspirációt, hogy kiderítse, mit is akarnak közölni ezek a kövek, és rajtuk keresztül azok, akik belevésték a jeleket. Felvette a kapcsolatot a 2007 óta működő Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesületével, amelynek tagjai a Kárpát-medence pecsétes tégláinak csereberélésével és dokumentálásával foglalkoznak.
Elment az egyesület egyik találkozójára, ahová 50 téglával és az egyházi pecsétes téglamúzeum ötletével érkezett, majd kapott hozzá még 120 értékes darabot, azóta pedig már maga is tagja az egyesületnek.
A híre pedig gyorsan terjedt, hogy téglamúzeumot szeretne, így sokan, ismerősök és ismeretlenek is hoztak, küldtek neki téglákat, és a mai napig kapja őket.
Az egyházi tematikában láthatunk még református és evangélikus téglákat is, előbbiek közül több darabon megjelenik a református templomok tetején látható csillag is. Ebben a blokkban vannak elhelyezve ennek a templomnak az egykori téglái is, ezek a TSzIRE és a REFORMAEK feliratúak. De sorakoznak itt pecsétes téglák például a kunhegyesi, túrkevei, tiszaszőlősi, mezőtúri és törökszentmiklósi egyházi épületekből is.
A kiállításon most kb. 400 darabot láthatunk, de ezen felül még vagy 500-600 téglája van Gusztávnak
A legrégebbi – igaz, nem pecsétes – tégla a kiállításon egy 1800 éves római kori tégla legrégebbi pecsétes tégla pedig az a darab a gyűjteményben, amelyen a győri várkapitány csatját szimbolizáló ábra látható. De vannak itt más érdekes kövek is, például a Pompeji vulkánból származó salakdarab, tiszai hálóhúzó súlyok, a földön pedig tiszaszentimrei idősek által adományozott köszörűkövek, malomkövek és határkövek sorakoznak.
A legrégibb pecsétes tégla a győri várkapitány csatjával
Az egyházi téglákon kívül vannak településtéglák, magyar és osztrák címeres sorozatok, a közelmúltból Tisza Istvánhoz, Horthy Miklóshoz köthető darabok és csehországi náci-tégla is. De láthatunk téglát az 1976-ban lebontott debreceni Kölcsey-házból, vagy Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik főszereplőjének, Horváth Piroskának a házából, aki egy valódi személy volt.
Az egykori debreceni Kölcsey-ház egyik téglája
A gyűjteményben van Latinovits-tégla is, ugyanis a híres színésznek, Latinovits Zoltánnak téglaégető ősei voltak. Nem tégla, de igazi kincs az a cserépdarab, amely Shakespeare nővérének a házából származik, Gusztáv maga mentette ki a sittből, amikor bontották azt.
Cserépdarab Shakespeare nővérének házáról
A kiállítás nemzetközi blokkjában olyan darabok kaptak helyet, amelyeket a világ minden tájáról küldtek neki, akad itt tégla például Skóciából, Londonból, Ukrajnából, de maga is mindig hoz haza egy kis darab téglát, ha valamilyen külföldi országban jár, és ezek is ki vannak állítva.
A szerelem téglái
A „könnyedebb” témájú téglák között láthatunk állatokat ábrázoló darabokat, hal, nyúl, és egy elefánt is megjelenik, ez utóbbi a szlovákiai Felsőelefánt nevű településről való.
Állatos téglák is akadnak a kiállításon
Állatlábnyomos téglák is akadnak bőven, sőt, egy gyermeklábnyomos darab is, amelyről viccesen csak ennyit mondott Gusztáv: „Még keresem a tulajdonosát, sokan levették már a cipőjüket és próbálgatták, vajon illik-e bele a lábuk.” De láthatjuk a korabeli mobiltelefont is, egykor a Facebook, Instagram és TikTok helyett a gyerekek ezt nyomogatták, egészen pontosan a kiállított darab egy ujjnyomokkal teli tégla, valószínű, hogy a téglaégető gyereke játszhatott a vetőládában lévő agyaggal.
Gyereklábnyomos tégla
Érdekes kérdés, hogy vajon miért vés jeleket az ember kőbe vagy fába, és hogy milyet? A válasz valószínű az, hogy valamilyen nyomot, emléket szeretnének maguk után hagyni, ezért sokszor a névjegyüket, vagy annak a közösségnek a szimbólumát hagyják ezekben az anyagokban, amihez tartoznak. De a múzeumot meglátogató egyik iskolás csoport válasza ez volt: a szerelmüket vésik bele. És milyen érdekes, sok szíves téglát is találhatunk a gyűjteményben.
Megtaláljátok a szívecskés téglákat a képen?
Gusztáv továbbvitte ezt a gondolatot, és azt mondja, azok az emberek, akik ezeket a jeleket ráégették a téglákra, szerették azt, amit közölni akartak. Szerették az otthonukat, a települést, ahol laktak, a hazájukat, és a vallási identitásukat, és ez a közlési vágy független volt attól, ki melyik felekezethez tartozott. Ezek az emberek adtak ezekkel a téglákkal: kulturális, spirituális és épített örökséget az akkori országnak.
„Ezt a szerelmet szeretném megőrizni ezzel a gyűjteménnyel, és továbbadni az embereknek, hogy ne felejtsék el, hogy kik voltak ezek az ősök, mert ezek határoznak meg bennünket.”
Mindenképp érdemes személyesen is felkeresni ezt a gyűjteményt, ha a környéken jártok, viszont előtte jelentkezzetek be Fodor Gusztávnál az alábbi elérhetőségeken:
- tel.: 06-30-540-0390,
- email: tegularium@gmail.com
A belépés ingyenes!
A cikk először 2023 márciusában jelent meg.
