December óta új lépcsőkön hódíthatjuk meg a Déli-Bakony leghíresebb sziklakatlanjának mélyét. Megnéztük, milyen lett az összkép.
Aki kéktúrázik, annak biztosan nem ismeretlen az Úrkút határában, a Csárda-hegyen található egykori bányaterület, ahol látványos, égig érő sziklafalak között mászkálhatunk. A földtani bemutatóhely állítólag nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, mivel a kézi fejtésnek köszönhetően nagyon szép állapotban sikerült megőrizni. A hely 1951 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.
Az új fémlépcsőket 2023 decemberében adták át
2023 végén zárult le az a nagy projekt, melynek keretein belül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság geohelyszíneket, azaz barlangokat és földtudományi jellegű természetvédelmi területeket tett látogatóbaráttá. Ennek köszönhetően kerültek a fémlépcsők a Úrkúti-őskarsztba, ahol így új látogatói útvonal jött létre, de terelő- és védőkorlátokat is elhelyeztek, illetve letisztították a kőzetfelszínt.
Most a bejárathoz közelebbi oldalon
a régi falépcsőkön juthatunk mintegy 20-30 méterrel lejjebb, a hol vöröses, hol mohalepte sziklák közé, az őskarszt másik végén pedig az új fémlépcsőkön mászhatunk vissza.
Bár a fém összességében modernebb hatást kelt, talán kevésbé illik bele a környezetbe, és a bakancsok talpát sem kíméli ez a megoldás.
20-30 méter mélyre vezet a lépcső (a képen a régit láthatjuk)
A 100 millió éves őskarszt
Egy körülbelül félkilométeres tanösvényen körbe is járhatjuk a képződményt, ami fentről is érdekes látványt nyújt. Közben megismerkedhetünk egyebek mellett a kialakulásának körülményeivel és az itt bányászott mangánérccel, amit az acéliparban hasznosítanak. A táblákról megtudhatjuk, hogy egyesek szerint az úrkúti mangánércet már az ókorban is ismerték. Akkoriban fazekasok használták, mázat készítettek belőle, később üveget színeztek vele.
Mindössze egy tenyérnyi területről van szó, a felső tanösvénnyel együtt nagyjából egy fél óra alatt bejárhatjuk az egészet
A Zichy grófok hatására „fedezték fel” újra a Csárda-hegy mangánérctelepeit, akik eredetileg szenet kerestettek itt az első világháború környékén. A bányászatot kézi szerszámokkal végeztették, így nem rombolták szét a 100 millió éves mészkőformákat és a még sokkal régebbi, 190 millió éves ősmaradványok nyomait. A külfejtés 1930-ban állt le.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
