Egy vadregényes erdőtájba vezető piros túraútvonal, amelynek első szakasza többek között érint egy legendás várromot, egy hajdani betyár látványos búvóhelyét, Királyháza meghitt környezetét, továbbá a Börzsöny kalderájának pompás panorámáit, ahonnan nem csupán a „Palócföldet” lehet belátni. Járjuk végig együtt a Palóc „piros” börzsönyi szakaszát!
A Palóc „piros” túraútvonal kapcsán a laikusok, de még a veteránnak számító túrázók is egyből Nógrád megyére, „Palócföldre” gondolhatnak, illetve az itt elterülő dimbes-dombos cserháti tájra, amiben egy közel 85 km-es piros túraútvonal vezet Pásztótól Nagyoroszig. Kevesebben tudják viszont, hogy a Palóc „piros” nem áll meg a Börzsöny lábánál, és átkanyarog Pest megyébe is, bemutatva egy nem akármilyen vidéket, talán az egész útvonal legszebbikét.
Nem akarunk zsákbamacskát árulni, ezért rögtön az elején eláruljuk, ez a túra aligha fog „palóc” folklórról szólni. Ilyen élményekért a piros utunkon az ellenkező irányba, Nógrád megye belseje felé kell indulnunk, ahol sokkal jellemzőbb ennek a népcsoportnak a jelenléte és hagyományainak ápolása, mint itt, a börzsönyi szakaszon.
Mindezzel együtt a mi túránk is megannyi természeti és kulturális élményt foglal magába, amit az említett Nagyorosziból indulva, a hegység legmagasabb pontján át a Duna partján fekvő Verőcéig, közel 42 km legyaloglásával fedezhetünk fel.
Kedvcsináló túrabemutatónk első részében bevesszük magunkat az erdő sűrűjébe, és egy lakatlan tájban hódítjuk meg a börzsönyi kalderát.
Hazánk egyik legszebb vasútvonala a Börzsöny lábánál vezet
Fel a Börzsöny legszebb várromjához
Magyarország egyik legrégebbi települése a Börzsöny keleti lábánál fekvő Nagyoroszi, amit túrázóként célszerű hazánk egyik legszebb vasútvonalán megközelíteni. Annak idején (az 1100-as évek környékén) Könyves Kálmán királyunk galíciai és lodomériai oroszokat telepített le ide, innen ered a település neve, amit kezdetben Oroszfalunak hívtak. Két vasúti megállója is van a községnek, amely közül nekünk a nevében már árulkodó Drégelyvár vasútmegállónál célszerű leszállnunk, ahonnan négy kilométeres folyamatos emelkedésben, és egy kis kitérővel érjük el a magyar történelem egyik legismertebb csatahelyét, ezzel együtt a Börzsöny egyik leghangulatosabb környezetében álló várromját.
Csendben álló falak a börzsöny keleti peremén
Drégely várának históriáját számos író, költő, köztük Tinódi Lantos Sebestyén, Kölcsey Ferenc és Arany János is megénekelte. Így sokaknak ismerős lehet a történelem- és magyarórákról Szondi György és a 146 várvédő hősies küzdelme és önfeláldozása Ali budai pasa 12 000 fős oszmán seregével szemben, ám magát a helyszínt sokkal kevesebben ismerik. Az erdőségekkel körülvett 444 méteres magaslaton található várrom és pompás kilátása igazán magával ragadó helyszín, ahol könnyedén megelevenedhetnek előttünk az ostrom és az ehhez kapcsolódó mondák történetei, amiket a környező földrajzi nevek is őriznek.
Drégely várának panorámája lenyűgöző
Az izgalmas és panorámás romok között órákat is el tud tölteni az ember. Belátni innen az egész Cserhátat és a Felvidék egy részét, a távolban pedig a Mátra vonulatai is kivehetők.
Mögöttünk a Tányéros-tető, avagy Kecske-bérc magasodik, amely irányból anno a török támadta a Drégelyt, illetve rálátunk a Vár-bükkre is, amely alatt az utunk folytatását jelentő Nagy-völgy húzódik. Kényelmes lejtmenettel vesszük be magunkat ebbe a völgybe, ami igazi természetjáró paradicsomnak számít, ha táborozásról, piknikezésről van szó.
Az egykori Deszkáspuszta ma is kiváló piknikhely
A Nagy-völgy látnivalói és egy betyár emléke
Kezdetben aszfalton, majd murvás úton haladva érjük el Deszkáspusztát, ahol ma esőbeállót és tűzrakót találunk, de a múlt században három ház is állt itt, amely az erdőőr családjának volt az otthona. Deszkáspuszta a II. világháború után elnéptelenedett, majd pusztulásnak indult. 2006-ban dózerolták el az utolsó rozoga épületét, amely a turisták számára évekig kulcsosházként üzemelt. Ennek ma kopjafa és egy tábla őrzi emlékét. A sátrazásra tökéletes pihenőtől pár száz méterre két másik táborhelyet is találunk, közvetlenül az út mellett futó Deszkás-patak mentén. Az egyik, a Szűz Mária tiszteletére épített kegyhelynél található, ami szintén padokkal és asztalokkal láttak el, a másik a valamivel odébb található Betyár-kút, ahol a monda szerint az utolsó nógrádi betyár, Sisa Pista gyakran oltotta szomját, amikor a közeli Oszlai-árokban rejtőzött a törvény elől.
Betyár-kút vadregényes környezetben
Az Oszlai-árok mélyén egykoron kis barlang húzódott
Sisa Pista kalandos életútjáról, a környék flórájáról és geológiai érdekességeiről nemcsak itt a Betyár-kútnál, hanem az út túloldalán induló Oszlai-árokban is olvashatunk. Az árokból előtörő hatalmas sziklafalak a Börzsöny egyedülálló geológiai érdekességei, ezért megérik az alig 500 méteres kitérőt. A hegységnek ez a része a legrégebbi, mintegy 16 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenységnek köszönhetően jött létre. A felszíni formák és a kőzetanyagok egyszerre tanúskodnak az egykor itt hullámzó tengerek üledéktörmelékéről és a vulkánkitörések andezitanyagáról. Az árok neve a szláv eredetű oszla szóból ered, amely fenőkövet jelent. Ez nem véletlen, hiszen a közeli Bernecebaráti lakosai az árok mélyén gyűjtötték be a szerszámok élezéséhez szükséges fenőkövet.
Az Oszlopó-kútnál is kiváló táborhelyet találunk
Visszatérve a pirosra, még egy kicsit a murvás úton kell trappolnunk az Oszlopó-kút faházikóval ellátott hangulatos táborhelyéig, majd egy izzasztó kaptatón felhágunk a Lopona-hegyre, majd tovább az 545 méteres Lopona-főre. A nehéz felmenetben megszerzett magasságot kisvártatva leadjuk, ahogy a Hegyhátnak nevezett meredeken lezúdulunk a Kemencei-Nagy-völgybe. Itt a völgykatlan kanyarulataiban megbújva találunk rá a néhány házat magába foglaló üdülőhelyre, a nevében Mátyás király emlékét őrző Királyházára. Úgy tartja a fáma, hogy ez a környék az igazságos hírében álló uralkodónk kedvenc vadászterülete volt, amit gyakorta felkeresett.
A szálláshelyet és lovasudvart is kínáló Királyházától újabb hegymenet vár ránk. Hiába! Már a kaptatóiról híres Magas-Börzsönyben járunk, ahol a táj szépségéért meg kell küzdenünk. Mielőtt viszont megkezdjük a meredek felmenetet a pompás panorámájú Nagy-Mána gerincre, érintjük a legendás Tűzköves-forrást, aminek történetét a környék híres vadásza, Bársony István író keltett életre. Ez is egy kiváló táborhely, bár a forrásból nem mindig egyszerű a vízvételezés.
Tűzköves-forrás
Dr. Tóth Péter-emlékhely a Nagy-Mána oldalában
Végigjárjuk a panorámás Nagy-Mána gerincét
Ahogy felfele baktatunk a 2014-es jégkárból felgyógyulóban lévő hegyoldalban, szélharangos emlékműre lehetünk figyelmesek, amit 2003-ban egy fiatalember (Dr. Tóth Péter) emlékére emeltek. Állítólag a meredek és sziklás hegyoldalban farkas nyomait kutatta, és fotózás közben lezuhant. A hatalmas pusztítást megelőzően ez a hely sokkal meghittebb volt. Sajnos az erdőnek még sok időre van szüksége, hogy ismét méretes fák borítsák a Börzsöny legszebb és legeldugottabb völgyfalait.
A panoráma Nagy-Mána gerincén
A Nagy-Mána panorámája viszont fenséges, annak ellenére is, hogy az alattunk húzódó Rózsa-völgyben még jól látszanak a kidőlt fák tömegei. Ez a hegygerincen vezető, közel két kilométeres szakasz a hegység egyik legszebb részletét tárja elénk, aminek panorámáját csupán a Csóványosi-kilátó fogja felülmúlni. Úgy tartják, hogy „Palócországban” – melynek a Börzsöny a nyugati határa – a csalánt csóványként ismerik, és miután ez a magaslat még a múlt század elején is kiterjedt csalánosokkal bírt, könnyen elképzelhető ez a névmagyarázat.
A Börzsöny tetején: Csóványos
A kaldera szélén állva
A 938 méteres Csóványos hazánk legmagasabban fekvő geodéziai mérőtornyával büszkélkedhet. A 2014-ben felújított, egyben újragondolt 22 méteres betontoronyra 133 lépcső megmászásával juthatunk fel. Tetejéről fantasztikus körpanoráma tárul elénk, ahonnan többek között kiválóan rálátni a Börzsöny egykori vulkánkráterének felrobbant és beszakadt romjaira, a hegység legeldugotabb és egyben leglátványosabb gerincéleire.
Kilátás a Csóványos tetejéről
Lassan a Palóc „piros” Börzsönyben vezető szakaszának felénél járunk, azaz közel 20 kilométert is megtettünk már, amikor a Csóványostól nyugati irányban követjük a kaldera szélén vezető vadregényes ösvényt. Több látványos sziklakúp mellett is elhaladunk – köztük a Korona-kő és a Szabó-kövek – mígnem a Haramia-lyukat rejtő sziklapárkányról újból kinyílik előttünk a tér, elsősorban északi irányba. Ez a helynév is Sisa Pistához köthető, aki állítólag ide ugrott be, amikor a pandúrok már szorosan a nyomában voltak. A később jó útra tért betyár gyakran köszönhette megmenekülését a börzsönyi rejtekeinek, amiből jó pár akad ezen a zegzugos vidéken.
Megéri a kitérőt a Hangyás-bérc panorámája is
Nagy-Hideg-hegy felé félúton érdemes kis kitérőt tenni a Hangyás-bérc sziklaszirtes kilátóhelyéhez. Ez a Börzsöny egyik legszebb bérce, ahonnan főleg északnyugati irányban tárul elénk kilátás, és pázsitos lankái pihenőhelynek sem utolsók.
Nagy-Hideg-hegy
Innen csupán alig húsz percet kell gyalogolnunk, és egy kisebb kaptatót letudnunk, hogy megérkezzünk a Börzsöny egyik legidillibb helyszínére, a panorámás Nagy-Hideg-hegyre, ahol ikonikus turistaház is áll. Féltávnál ez az épület tökéletes állomása, pihenőhelye lehet a Börzsönyt átszelő túránknak, feltéve, ha nyitva van, és fogadja a vendégeket. Sajnos az elmúlt években a nyitvatartás több alkalommal is időszakos volt, így érdemes előre tájékozódni, ha itt szeretnénk megszállni, élelemhez vagy vízhez jutni!
Éjszakai kilátás a Nagy-Hideg-hegyről déli irányba
Természetesen ezen a fantasztikus hegytetőn sátrazhatunk is, ami szintén alternatívája lehet utunk megfelezésének, illetve a túraélmény kiegészítésének.
Innen nem csupán az éjszakai égbolt gyönyörű, fantasztikus látványt nyújtanak a minket körülvevő, sötétségbe burkolódzó hegyek sziluettjei, valamint a távolban ragyogó Dunakanyar fényei.
Ha nem akarunk a szabad ég alatt aludni, és a turistaház sem fogad minket, továbbmehetünk az innen hét kilométeres lejtmenettel elérhető Királyrétre, ahonnan már kisvasúttal és busszal is közlekedhetünk. A Palóc „piros”-t bejáró túránknak Verőcéig tartó élményeiről a következő részben olvashattok.
A cikk 2020.májusában jelent meg először.
