Élménytúra a Mátra egyik legvagányabb oldalgerincén, extrákkal

Az extrák pedig nagyon extrák: egy különleges vár rálátással a Kékes oldalából induló grandiózus völgyre, egy Mária-fa, a Mátra keleti gerincének két, talán legszebb csúcsa, és a vadregényes Závoz-völgy.

Szöveg és fotó:
2022. november 8.

Az extrák pedig nagyon extrák: egy különleges vár rálátással a Kékes oldalából induló grandiózus völgyre, egy Mária-fa, a Mátra keleti gerincének két, talán legszebb csúcsa, és a vadregényes Závoz-völgy.

Ha a Mátrában abból űzünk sportot (amit nagyon is érdemes amúgy), hogy felfedezzük a népszerű turistaközpontoktól távol eső helyeket, akkor ez a túra jó eséllyel az elsők között fog szerepelni a listán, mert a Mátrának tényleg a leginkább hegyi jellegű túraterepeit fűzi fel.

Hazánk legnagyobb szintkülönbségű településéről több úton is becserkészhetjük a címben is szereplő oldalgerincet és az annak déli oldalán megbújó várromot. A falu feletti cserjés részen egyik jelzést sem lesz könnyű követni, de a markáns oldalgerinc egyértelműen megszabja az irányt. Mi a Hármashatárhoz vezető erdészeti út hajtűkanyarjában található, látványos keresztet ejtjük útba, majd onnan kapaszkodunk tovább. A kereszttől nemcsak a szép fekvésű falura és a Markazi-víztározóra, de a látképet jócskán elcsúfító Mátrai Erőműre is rálátás adódik. Sajnos ez utóbbi szépségfolt a Mátra keleti gerincén vezető túrák elmaradhatatlan eleme…

A Markazi várrom

A kereszttől a zöld körút jelzésen, illetve a kálvária stációit követve érkezünk meg a hegygerincet direktben bevevő kapaszkodóra, amelyet a zöld romjelzés jelöl ki (bár a cserjésben vezető úton a zöld körút jelzését szerintem elvesztettük valahol), hogy nemsokára a várromoknál sütkérezhessünk a novemberi langyos őszben.

A vár szinte az Alföld felett függ, már ez is elég lenne az elégedettségre, de a völgybe hihetetlenül meredeken bezuhanó hegyoldal feletti elhelyezkedése szerintem a leglátványosabb, no és persze a háttér, a Kékes oldalából induló hatalmas völgy. Magából a várból amúgy már nem sok látszik. A várat a tatárjárás után építhette a vidéken uralkodó, Aba nemzetségből eredeztetett Kompolti család, fénykorát a 13-15 század között élte. Aztán amikor a Kompoltiak ezen ága kihalt, a vár sorsa is megpecsételődött, a Kisnánát is birtokló rokonok uradalmukat ugyanis az oroszlánkői várból és Sirokból igazgatták, így a markazi vár háttérbe szorult. A vár feltehetően a 16. századi török betörés idején pusztult el, mivel 1570-ben már csak lerombolt palota néven említik.

Nagyon izgalmas a vár alatt húzódó, igencsak hegyvidéki hangulatú völgyre való rálátás. A roppant meredek hegyoldal alján csordogáló Vár-patak moraja idáig hallatszik, ami nem is csoda, a völgy egészen a Kékes ide látszó csúcstömbje alatt kezdődik, nem kis szintkülönbséget átfogva. Szemünk előtt egyébként az egykori tűzhányó kalderájának beszakadása rajzolódik ki. Az erózió eredményeként pedig meredek, köves szegéllyel szakad le a hegyoldal a völgy felé, több kilátópontot is adva a meglepően sziklás oldalgerincen, amelyen utunk folytatódik.

De ne szaladjunk még előre: a völgybe lebámulva a legizgalmasabb tényt még nem említettük.

A vár vízellátását a Vár-patak felduzzasztásával oldották meg anno, a vizet egy kötéllel mozgatott, siklópályán csúszó edényrendszerrel felhúzva az erődbe. A duzzasztás és a siklópálya nyomai szakavatott szemek számára ma is kivehetők a vár alatt.

Kőgörgeteges hegygerincen a Mária-fáig

A várból a Kékes óriási tömbjére nyíló panoráma kísér el minket a Mátra főgerincére vezető vadregényes utunkon. A Hegyes-tető, a Rókalyuk-tető és a Hatra-patak-tető oldalában futó út vadregényességét a páratlan, meglepően hegyvidéki panoráma, és a roppant kőgörgeteges hegygerinc adja, a meseszép tölgyesről nem is beszélve. Kapaszkodóból azonban nincs hiány, elvégre a Mátra főgerincére tartunk. Egy ponton átkerülünk az oldalgerinc nyugati oldalára, innen a kaldera meredek, köves felső régiójában harántol a turistaút nagyon látványosan, hogy aztán a fáradtságos ösvény megpróbáltatásait a Hatra-patak-tető alatt álló képesfa árnyékában pihenhessük ki.

Az erdőgazdasági út szélén, a nyeregben álló faóriás padokkal ellátott kegyhelynek ad árnyékot. A Mária-fa talán az erdőn dolgozó emberek vagy az itt utazó kereskedők fohásza volt az oltalmazó Szűzanyához. A terebélyes fán két szentképet is láthatunk: a régebbi kép szép üzenettel fogadja a természetjárókat, a 21. századi, hologramos képen pedig egyszerre néz ránk Jézus és Szűz Mária.

A zöld sáv jelzését követve innen egyébként akár vissza is térhetünk Markazra, ha a körtúrákat részesítjük előnyben. Ugyanakkor ezzel a választással a Mátra igazán hegyvidéki arcát bemutató túraszakaszt hagyjuk ki, érdemes hát megfontolni a dolgot!

A Mátra csodálatos keleti gerincéről a Závoz-völgy zúgóin át Domoszlóra

A képesfától erdei szekérúton rövidíthetünk a Hármashatárhoz, ahol már a Mátra keleti gerincén állunk. Ezt a gerincszakaszt pedig azért is szeretem annyira, mert ha jobban belegondolunk, hazánk egyetlen igazi gerincútja ez: a Mátra hegylánca két egymástól markánsan eltérő tájat választ el. Délre az Alföld végtelen rónaságát, északra pedig az erdővel borított hegy- és dombhátak sokaságát látjuk. A Nagy-Szár-hegy füves, öreg fákkal és holtfákkal tarkított tisztása tényleg minden fáradtságot megér, s innen csodálatosan rálátunk a Mátra központi tömegére is.

A gerincút szépsége ráadásul sokáig kísér (igazából majdnem Sirokig, de addig most nem megyünk el), egészen az ebből az irányból nem annyira vészes emelkedővel elérhető, híres-nevezetes Oroszlánvárig. Az Oroszlánvár szép történetéről, különlegeségéről sokat lehet olvasni, ezért én gyorsan inkább letrappolok a Domoszlói-kapuba, ahonnan, ha nem is a védett Tarjánka-szurdokon, a Mátra legszebb patakvölgyén, de a szintén gyönyörű és szintén vadregényes Závoz-völgyön ereszkedünk le Domoszlóra. Bár a turistaút csak a falu felett tér be közvetlenül a kövek között bukdácsoló patak partjára, az erdészeti útról is több helyütt befoghatjuk a patakvölgy vadregényességét. Ahogy az egész Mátra vadregényességét és különlegességét is a hasonló túrák során lehet átérezni igazán.

A cikk először 2021 novemberében jelent meg.

Cikkajánló