Hódok nyomában bevesszük magunkat egy varázsaltos szurdokvölgybe, négyezer éves romok mentén bámulatos sziklaalakzatokat csodálunk meg, majd a panorámás Pápalátó-kőtől festői fenyvesben élvezzük a Bakony roppant sokszínű élménykavalkádját.
Ha kirándulásról van szó, a Bakony már önmagában is vonzó hívószó. Híres szurdokvölgyei, mesés bükkösei, ódon barlangjai és sziklahasadékai, dimbes-dombos tájai és panorámás hegycsúcsai együttesen járulnak hozzá a hazai természetjárás egyik legkedveltebb túraterepének népszerűségéhez. Gondoljunk csak a páratlan Cuha-völgyre – ahol a természeti értékek mellett Magyarország egyik legszebb vasútvonalát is megcsodálhatjuk –, a vadregényes Burok-völgyre, a Kertes-kői-szurdok elvarázsolt világára, az Ördög-gát, illetve a Római-fürdő távoli tájakat idéző vízeséseire és a mindezeket körülvevő pompás erdőségre, illetve rétekkel tarkított ligeteire. A felsoroltakon túl is akad itt még bőven felfedeznivaló, mint például a Öreg-Bakony északkeleti határában megbúvó Hódos-ér völgye és sziklacsodákat rejtő környezete, amit egy igen változatos és látványos körtúrával is bejárhatunk.
Vadregényes völgyszorosba vezet az utunk
Dimbes-dombos mezőktől a sziklás szurdokig
A Hódos-ér a Bakony legmagasabb pontjához közeli Kék-hegy (661 m) keleti lábánál, Ménesjáráspusztánál ered. Innen más csermelyekkel is kiegészülve csordogál kelet felé, majd az alig több mint négyszáz lelket számláló és festői templomáról nevezetes Porva község határában észak felé tör magának utat, kialakítva a hegység egyik leghangulatosabb völgyszorosát. Porváról indulva a sárga turistajelzéseken kezdjük követni a folyásirányt, majd a szántók és rétek között lustán kanyargó patak mentén egyből nyilvánvalóvá válik számunkra a vízfolyás elnevezése. Nem véletlen a lassú sodrás, a kidőlt fák és összetorlódott ágak tömege: itt ugyanis valóban hódok tevékenykednek, névjegyüket számos fatörzsön megtaláljuk.
A Hódos-ér hódjai leginkább Porva határában tevékenykednek
Széles ösvényünk a térképen is feltüntetett Dornyay Béla emlékúton halad, ami a Bakony egyik legkiválóbb ismerőjéről és kutatójáról lett elkeresztelve, és amely elnevezés egyben egy kiváló bakonyi jelvényszerző túrát is magába foglal. Mi azonban nem ezt a sárga sávot fogjuk végig követni, jó pár kanyart és fordulót megtéve fogunk visszaérkezni porvai kiindulópontunkra egy közel 18 km-es túra keretében.
A lankákkal körülvett tájban kényelmesen haladva egyre beljebb érünk az erdőbe, idővel pedig szűkülő partfalak közt találjuk magunkat. Elérjük az egykori üveghuta helyét, majd a hajdani kisvasút mára már teljesen eltűnt nyomvonalán követjük tovább a Hódos-eret, ami ezen a szakaszán már hamisítatlan hegyi patakként tör előre az egyre nagyobb magaslatok között.
Anno az 1917-ben kiépített 760 mm nyomtávolságú kisvasúti pálya a vinyesándori fatelepről 9 km hosszan kanyargott a Hódos-ér völgyébe, és egészen a Kék-hegy alatti Imremajorig (ma Ménesjáráspuszta) vezetett.
A Hódos-ér nevezetessége a ciklámenes, ám a virág csak a nyár közepén virágzik
Immáron kényelmes erdészeti úton kanyargunk párhuzamosan a kis csobogókkal tarkított patak hol egyik, hol másik partján. Helyenként sziklák és borostyánpalástot viselő kőfalak kísérnek bennünket, vadregényes díszletet teremtve az amúgy is idilli tájban. Kisvártatva jobbkéz felé egy alig felismerhető leágazás meredeken a hegyoldalba vezet, amit csak azoknak érdemes megmászni, akik fogékonyak a múltba vesző, többezer éves civilizációk alig kivehető nyomaira. Aki viszont tudja, hogy mit keres, annak az egykori földvár maradványai látványos felfedezéssel szolgálhatnak.
A Hódos-ér fölé meredeken tornyosuló Kesellő-hegy földnyelvén a bronzkorban vár állott. A belső terület hossza 355 méter, szélessége kb. 230 méter volt, földsáncai helyenként ma is jól kivehetők. Alsó, északi végében egy 40 és 65 méter hosszú sáncszakasz átvágott „kapunyílásán” vezet be a hajdani lakótelepre a turistaút. Felső, délkeleti végét magas, kettős sánc zárja le 90 méter hosszúságban, köztük mély árokkal, majd egy 47 méter hosszú előtér után még egy alacsonyabb, 65 méter hosszú sánc következik. Mindhárom sáncnak kapunyílása van. A földből készült sáncok csupán a „Vaskapu” környékén tartalmaznak némi kőanyagot. A telepet a kora bronzkorban az úgynevezett „Kisapostag kultúra” népe kezdte építeni. A „Vaskapuval” és az északi sáncárokkal már az utánuk jövő ún. „Dunántúli Mészbetétes Kerámia” népe erősítette meg a települést. A későbbi korszakokban már nem éltek itt emberek.
Ha tudjuk mit keresünk, könnyen kirajzolódnak előttünk az egykor vár sáncai
A vártól sziklás hegyoldalban, meredek ereszkedéssel térhetünk vissza a patakot követő utunkhoz, ahonnan hamarosan új élmények felé vesszük az irányt. Kiérve a Hódosi-ér völgyéből ráfordulunk a zöld jelzésű Rómer Flóris emlékútra (ami szintén egy túramozgalom útvonala) és hamarosan érintjük a pagonyerdő idilljében álló turistaházakat. Innen már csak pár lépésnyi emelkedést kell megtennünk a valóban egyedi élményt adó Likas-kőhöz.
Egyedi sziklaélmény
Akár csak egy ementáli sajt, úgy fest élőben a térképen is jelölt Likas-kő. A nem csupán érdekes látványt nyújtó, de a gyerekek számára (felnőtteknek max. négykézláb) keresztül-kasul át is járható sziklatömb valóban egyedi színfoltja a túránknak, ami nagyszerű fotótémákkal is szolgálhat.
Már a zöld útról is rálátni arra a sziklacsoportra, ami a Hódos-éri Likas-kő-barlang járatait rejti. Nagy kiterjedésű miocén kavicstakaróból elszigetelten kiemelkedő, 14x18 méter nagyságú, 3-4 méter magas kőtömbről beszélünk, mindkét végén 3-3 ágra szétváló, kb. 15 méter hosszú eocén folyosó alakult ki. Az üregnek így 6 bejárata van, amelyek közül kettő déli irányba nyíló járhatatlanul szűk. A folyosók teljes egészében eróziós formákat mutatnak, illetve a mészkőszirt oldalán is vannak eróziós kimarások. Az üregrendszer roncsában, valamint magának a sziklatömbnek a kialakulásában nagy szerepet játszott a rajta egykor átáramló víz és kavicstörmelékének koptató munkája.
A Likas-kővet belülről is felfedezhetjük. Igaz, csak négykézláb
A kis kitérő után továbbra is a zöldön maradunk, és széles erdei úton, pompás bükkösben kanyarogva érjük el a zöld háromszöggel jelzett leágazást, ami a panorámás Pápalátó-kőre vezet. Az eocén mészkőszirtről jó látási viszonyok esetén megpillanthatjuk Pápa város tornyait és épületeit, innen kapta az elnevezést a kilátópont. A panoráma megcsodálása mellett megéri a fáradságot, hogy leereszkedjünk a sziklapárkány alá és szemügyre vegyük magát a Pápalátó-kő mészkőtömbjét, melyben látványos, 3 méter hosszú kőfülkét is találunk.
Kilátás a Pápalátó-kőről
A Bejáró-barlang sziklaszirtjénél
Fenyőfő határában a Közép-Dunántúli Piros túraútvonalára fordulunk rá. Délnek tartva, a Hálóvető-árok fenyveseiben járva a Bakony egy teljesen másik arcát ismerhetjük meg. A fenyőillatot és egyedi hangulatot árasztó erdőrészt lassan magunk mögött hagyva piros barlangjelzéseket pillantunk meg, melyek egy kétszáz méteres kaptatóval elvezetnek a Kakas-hegy oldalában rejtőző Bejáró-barlanghoz. Sajnos az egykoron 3x1,5 méter széles barlangbejárat – ami egy tágas fülkébe vezet, és amiből kürtő nyílik a tetőre, valamint egy elszűkülő folyosó északra – földmozgás következtében elzáródott, így jobb híján csak a csipkézett sziklatömbben gyönyörködhetünk.
Látványos sziklatömb rejti a Bejáró-barlang járatát
Kiérve a Hálóvető-árokból továbbra is délnek tartunk, és a Csárda-hegy alatti kereszteződésben a zöld kerékpárút jelein folytatjuk a körtúrát. Az egykori Zabla csárda helyét is érintjük, amikor már újfent dimbes-dombos tájban járunk. A Fazekas-dűlőn nyílegyenesen haladó utunkon már látjuk kiindulópontunkat és a település focipályájánál érünk vissza Porvára. Ezzel egy közel 18 kilométeres és kevés szintemelkedést tartogató kört zártunk be, ami számos látnivalót és túraélményt nyújt az ezerarcú Bakony felfedezőinek.
Túránk kezdő- és végpontja Porva, melynek festménybe illő temploma a település határában áll
A cikk 2020 novemberében jelent meg először.
