A Nigériában most megfigyelt vörös vércse az első, amit szabadon, a színes gyűrűje alapján azonosítottak.
A vörös vércse gyakori fészkelő ragadozó madarunk, és Magyarországon eddig már több, mint harmincötezer példányt gyűrűztek meg – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) oldalán. Ebből eddig 74 példány került meg külföldön, a legtöbb Közép-Európában és az Appennini-félszigeten.
Afrikában korábban öt magyar gyűrűs vörös vércse került meg. Egy-egy példány Algériában (1993), Egyiptomban (2023), Líbiában (2020), Mauritániában (2015) és Tunéziában (2022).
Az Északkelet-Nigériában megfigyelt magyar gyűrűs példány 2024. március 23-án
A mostani nigériai előkerülés azért is nagy dolog, mert ez az első példány, amit szabadon figyeltek meg, és a színes gyűrűje alapján azonosítottak. A madarat elsőéves korában a Farmosi Madárvártán gyűrűzte meg Ócsai Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa 2023. szeptember 8-án.
A Nigériáig jutott vörös vércse itt még megszeppenve figyel a gyűrűzés után 2023. szeptemberében
A vörös vércse hazai állománya részben állandó, részben rövid távú vonuló, telelőterülete a Mediterráneum. Az észak-európai fészkelő vörös vércsék Dél, Délnyugat-Európában telelnek, de kis számban a Szaharán túli területekre is eljutnak.
A vörös vércse (Falco tinnunculus) Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Hazánkban tipikusan mezőgazdasági területekhez tartozó fasorokban, elhagyott dolmányosvarjú- vagy szarkafészekben, gyakran laza kolóniákat alkotva költ, de egyre jelentősebb számban telepszik meg településeken is, még Budapest belvárosában is vannak költő vörösvércsepárok. Mivel fészket nem épít, mesterséges fészekalapokkal, illetve speciális költőládákkal lehet segíteni a megtelepedését. Főleg rágcsálókat, elsősorban mezei pockot, de nyáron sáskát, szöcskét és más rovart is eszik, időnként gyíkokat és madarakat is fog.
Ilyen messzire repült a magyar gyűrűs fiatal vörös vércse
