A hazai környezetben idegen növény legtöbb esetben szándékos kiültetés révén, vagy a zöld hulladékkal óvatlanul kerül a természetbe. A "felelős kaktusztartás" mellet egy információgyűjtő oldalon is segíthetjük a kutatókat, hogy beazonosítsák a magyarországi helyszíneket.
Sokan nem is gondolnák, hogy az itthoni környezetben is megélnek az alapvetően melegebb éghajlathoz szokott – egy faj kivételével – az amerikai kontinensen őshonos kaktuszfélék. Vannak olyan fajok, melyek a hideghez is jól tudnak alkalmazkodni, így a hazai téli környezet is túlélik, s mi több, akár terjeszkednek is, kiszorítva az őshonos növény fajokat – olvashatjuk a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
A Kaktuszok a természetben elnevezésű Facebook csoportot – amelyhez bárki csatlakozhat – azért hozták létre, hogy információkat gyűjtsenek a hazai kaktusz kivadulásokról. Az észlelés rögzítéséhez csupán egy fotó és a pontos helyszín megadása szükséges, lehetőleg koordinátákkal. A Facebook-oldal mellett a kelemen.andras12@gmail.com címen is jelezheted kaktuszok előfordulását, de akár az illetékes nemzetipark-igazgatóság szakembereit is tájékoztathatod.

Heverő medvetalpkaktusz virágzás a Duna-Tisza közi homokhátságon

Jelenleg Magyarországon már több, mint hatvan az ismert előfordulások száma, amelyek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak (KNPI) kiemelt szerepe van a kaktuszinváziók megelőzésében és az ellenük való védekezésben. A KNPI elmondása szerint illetékességi területükön a heverő medvetalpkaktusszal (Opuntia humifusa) találkozhatunk leggyakrabban, de a kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaecantha) és a kötélkaktusz (Cylindropuntia imbricata) több állománya is ismertté vált.
Az élőhelyek feldarabolódása és eltűnése mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok – mint pl. a kaktuszok is – fenyegetik az őshonos növény- és állatfajainkat. Néhány kaktuszfaj huzamosabb ideig még -20 °C alatti hőmérsékletet is elviseli, főleg akkor, ha laza szerkezetű, száraz talajban vernek gyökeret.
Nálunk a kaktuszok még nem jelentenek akkorra fenyegetést, mint a mediterrán országokban, most még elejét vehetjük a problémának. Tőlünk délebbre már sok helyen tapasztalható, hogy az őshonos sziklagyepeket úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a legelő birkanyájak, sőt, még a kirándulók is kiszorultak róluk.

Kötélkaktusz idős egyede Bácskában
