A Győr közelében fekvő Lébénybe legtöbben a gyönyörű, középkori templom és az itteni erdők tavaszi hóvirágtengere miatt jönnek. Ez utóbbi látványosság azonban veszélybe kerülhet, ugyanis sorra dőlnek ki kőrisek a Hóvirág tanösvény mentén. A kőrisek pusztulása nem csak Lébényben, de Európa-szerte komoly probléma.
Az 1992-ben fedezték fel, hogy az egész kontinensen elterjedt magas kőrist egy addig ismeretlen betegség támadta meg Lengyelországban. Később beazonosították a kórokozót, egy Chalara fraxinea nevű gombafajt, ami ma már a Hymenoscyphus fraxineus néven ismert, és közel húsz európai országban jelen van.
Ilyen egy egészséges magas kőris
Egy erdőben az elegyfajok is számítanak
A gomba hajtáshervadást, az 1-2 éves vesszők és a kéreg elhalását okozza. A NÉBIH Erdészeti Igazgatóság rendszeresen gyűjti az erdők állapotával kapcsolatos adatokat. Az erdőgazdálkodók negyedévente erdővédelmi jelzőlapokon számolnak be arról, hogy milyen károkat észlelnek. Ez alapján 2018-ban 2500 hektárt érintett a kőrisek pusztulása, ebből 1500 hektár súlyosan károsodott volt. A probléma országszerte mindenhol jelentkezik, ahol magas illetve keskenylevelű kőris található, mert ez a két őshonos faj, ami leginkább érintett. Úgy tűnik, a virágos kőris ellenálló a gombával szemben, és az invazív amerikai kőris is kevésbé érzékeny.
Fertőzés miatt kidőlt kőris
Dániában 2002-ben tűnt fel a betegség és 2010-re a becslések szerint a dániai kőrisállomány 60-90 %-a érintett volt. Hazánkban először 2008 első felében észlelték a betegséget Északnyugat-Magyarországon. Később kiderült, akkor a kórokozó már az egész országban jelen volt, és feltételezik, hogy már 2-3 évvel korábban feltűnt nálunk.
A fertőzés tünetei egy fa ágán belül, amely barnásszürke színű és gyakran hosszirányban terjed a száron vagy az ágon
„Egy laikusnak nem is biztos, hogy feltűnik a kőrispusztulás, mert a kőrisek elegyfajok, vagyis mondjuk egy tölgyerdőnek 20 %-át alkotják” -mondja Dr. Koltay András, az Erdészeti Tudományos Intézet főmunkatársa. „Ha egy ilyen erdőben a kőrisek 80-90 %-a elpusztul az is csak néhány fát jelent. De az erdő egy összetett életközösség, és nagyon fontos őshonos fafajokról van szó, amelyek eltűnésével a biodiverzitás csökken. Ráadásul a kőriseken más élőlények is élnek, amelyek szintén eltűnnek az erdőből, vagy lecsökken a számuk.”
Európai kőrisek vs. ázsiai kórokozó
A betegség Japánból került Európába, majd rohamosan elterjedt a kontinensen. „Az európai kőrisek nincsenek felvértezve a kórokozóval szemben. Ázsiában, ahol együtt fejlődött a gazdanövény és a parazitája, ott többé kevésbé egyensúlyi állapot alakul ki, itt viszont védtelenek a fák ellene.”
A beteg fákkal nem lehet mit tenni, megoldásként csak a mesterséges szelekció marad.
Az ellenálló egyedeket kellene kiszelektálni, azokat tovább szaporítani, és abból telepíteni az új erdőkbe. Ha várnánk 2-300 évet, akkor ez persze megtörténne magától is, csak az ember szereti felgyorsítani a folyamatokat.
Elpusztult kőrisek Lébényben
Itthon egyelőre ez még várat magára, Lébényben azonban, ahol a betegség megjelenése óta a kőrisek több mint fele elpusztult, végre úgy néz ki, történnek lépések az erdő megmentése érdekében. A Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója reméli, ősszel megkezdődhet az erdő rehabilitációja, vagyis az ellenálló egyedek védelme és az elpusztult fák eltávolítása.
A szilfák szomorú története megismétlődik?
Európa több országában már megindult a kőrisek megmentésére irányuló munka. A Brit-szigeteken 2012-ben figyelték meg először a betegséget, mely valószínűleg a kontinensről érkezett csemete-szállítmányokkal jutott be. Szigorú védelmi intézkedéseket vezetettek be, Írország például még a fanyag-behozatalt is szigorította, de a kórokozó terjedését nem tudták megállítani. 2015-ben Észak-Írországban 100 ezer fiatal kőris-csemetét kellett elpusztítani a fertőzés megjelenése miatt.
Érett kőrisfa elhalt koronával
A szigetországban a probléma kezelésében az emberek segítségét is kérik, akik egy okostelefonos applikáción keresztül bejelenthetik, ha valahol beteg kőriseket látnak. Felhívták arra is a lakosság figyelmét, hogy erdei séták után mindenki mossa le a bakancsát, a kutyáját, hogy ezzel is nehezítsék az avarban szaporodó gomba továbbterjedését.
Nagy-Britanniában 120 millió körül van a kőrisek száma, ennek, becslések szerint, mindössze 10%-a lehet ellenálló a betegségre. A Living Ash Tree projekt keretén belül 2013 és 2017 között önkénteseket kértek arra, hogy jelezzék azt a szakemberek számára, ha egészséges kőriseket látnak az országban. Ezek az egyedek egy jövendő, egészséges, ellenálló populáció alapját jelenthetik majd.
A kőriseket most sújtó fertőzéshez hasonló történt évtizedekkel ezelőtt a szilfákkal. A szintén egy gombafaj okozta szilfavész két hullámban érkezett Európába. Először a múlt század elején, amikor egy felfutás után lecsengett a fertőzés, és úgy nézett ki, a fák egy része megmarad. Aztán a 60-as években a kórokozóban történet egy genetikai módosulás, újra fertőző lett, és megtámadta a megmaradt a szileket. Ennek következtében ma Magyarországon már alig látni őshonos szilfákat. Jó lenne, ha kőrisek nem jutnának ugyanerre a sorsra.
A cikk először 2019 szeptemberében jelent meg.
