A sör nem alkohol, az asszony nem ember, a medve meg nem játék - tartja a székely mondás.
Erdély szívében, a vadregényes, medvék lakta erdők s hegyek számos különleges látnivalót nyújtanak a vándornak, de amit a Csomád keleti oldalában találunk, az egy elvarázsolt világ, egyedi élővilággal és mézként lassan csordogáló idővel. Ez a Mohos-tőzegláp (románul Tîrnovul Mohos), melyhez hasonló természeti csoda csak 5 darab van a világon!
Pár ezer évvel ezelőtt, hogy egy robbanás által létrejött a majdani lápnak helyet adó megközelítőleg 800 m átmérőjű kráter, melybe egy tavacska alakult ki, a Mohos-tó. Ezt követően, feltehetőleg úgy 1800 évvel később, a mai Szent Anna-tó helyén levő vulkán kürtő szintén felrobbant, amitől hatalmas mennyiségű kőzet, por és hamu lökődött a levegőbe.
A 100 méter szintkülönbséggel fentebb és pár száz méternyi távolságra már létező tavacska felszínére ebből a koszból kezdett el megülepedni egy vékony réteg, melynek hosszú és folyamatos megmaradása miatt lassacskán megtelepedett a tőzegmoha (Sphagnopsida), aminek megélhetéséhez megfelelő környezetet adott a tápanyagokban szegény hamu- és porréteg is.
A lápban falapok alkotta járdán tehetünk rövid túrát. A tőzegszőnyegre a tó széléhez közeli részeken, ha a túravezető erre engedélyt ad rá is léphetünk, Ő tudja, hol bírja el a súlyunk. Idegbizsergető érzés, hogy a lábunk alatt a társaink lépteitől lomhán hullámzó, átázott vastag szőnyeghez hasonló tőzeg alatt akár több méternyi víz van.
A láp belseje felé haladva, magunk mögött hagyva a fenyőfákat hatalmas, tükrökhöz hasonló tószemekben gyönyörködhetünk. Körülöttük a növénytakaróban karnyújtásnyira ritka, a jégkorszakból fennmaradt, csak itt élő növényeket is láthatunk. Így megleshetjük az örökzöld tőzegrozmaringot (Andromeda polifolia), a fekete mámorkát (Empetrum nigrum), a Romániában csak itt élő húsevő növényt, a kereklevelű harmatfüvet (Drosera rotundifolia), valamint a vörös és fekete áfonyát is.
A különleges állatvilágából néhány, csak a láp területén élő pók- és szerencsés esetben kígyófaj képviselőjével lehet találkozni, de bejár ide a környék erdeiben nagy számban előforduló medve vagy őz is. A tó rendkívül savas, a vulkáni hamutól és erős szervesanyag-tartalmától éjfekete vízében halak nem élnek meg.
A teljes cikket a Turistamagazin 2012. évfolyamának novemberi számában olvashatjátok!
