Másfél évvel ezelőtt egy internetes oldalon jelent meg az az összeállítás, amelyben Magyarország tíz legszebb kisfalváról írtam. Óbánya akkor kimaradt. Jöjjön tehát most hazánk egyik, de a Mecsek mindenképpen legszebb fekvésű faluja. Ráadásul nem is egy tízes listán - hanem önállóan. Mert megérdemli.
A falu fentről a legszebb - ezt már akkor megállapítottam, amikor erre a túrára készültem. Az összeszűkülő völgyben meghúzódó egyutcás település felett áll az a kilátó, amelyhez a falu közepén elhelyezett tábla mutatja az utat. Ám érdemes vigyázni, mert a tábla kissé megtéveszti az embert. Azon az szerepel, hogy a kilátó gyalog 15 perc, s a zöld kereszt jelzést kell követni. Ebből a negyedórás időtartam igaz, de a focipálya előtt a kék háromszög jelzésen balra kell felfelé kanyarodni. A kilátó innen igen meredek kaptatón érhető el, a panoráma azonban minden pénzt megér. Odafentről mesés látványt kínál az alant elterülő völgy, a zöld erdőtengerből kibukkanó hófehér, oldaltornácos házakkal.
Óbánya első lakói a 18. században érkeztek a völgybe. A német ajkú betelepülők az erdős, hegyes táj kínálta fafeldolgozással, valamint a messze földön híres fazekassággal foglalkoztak. A falu környékén régebben üveghuták is működtek, innen származik a település német neve is: Altglashütte. Így az sem véletlen, hogy az Óbánya és Kisújbánya közötti erdei út neve az Üvegesek útja. Az útvonal a négy egykori legfontosabb üveghuta helyét köti össze. Ez volt a Réka-völgyi huta, Pusztabánya, Óbánya és Kisújbánya. A végállomás pedig Hosszúhetény. Az Üvegesek útját különleges jelzés mutatja a fákon: fehér alapon zöldre festett fordított kereszt, a tetején egy fektetett nyolcassal.
Feleségem dédszülei a falu végén házat építettek 1939-ben. A ház sok-sok éven át a "megismételt mézeshetek" helyszíne, a második világháború alatt menedék volt. A fehér falú kis házikó ma is ott áll a Pisztrángos-tó és a strand mellett
Kevesebben tudják, hogy Óbánya lassan 100 éve kedvelt kirándulóhelye hazánknak. A látogatók már az 1920-as években az érintetlen természetet, az „elveszett paradicsomot” keresték errefelé. Az „elveszett paradicsom” nem más, mint amire titkon minden ember vágyik. Az érintetlen természet, a csend, a jó levegő. Egy falu, ahol ha kell, magadba fordulhatsz, s gondolkozhatsz az élet nagy dolgain. Óbánya ennyire egyszerű és nagyszerű helye ennek a világnak. Van, akit nem ez hív ide, hanem a kirándulási lehetőségek vagy éppen a fazekasmesterség titkainak megismerése. Óbánya számos házában vásárolhatunk a fazekasok nagyszerű termékeiből, s van, ahol a korongozás rejtelmeit is megmutatják nekünk.
Totemoszlop és strand a falu határában
A településen átvezet a Dél-dunántúli Kéktúra, amelyen haladva számos érdekesség késztet megállásra. Egy néhai strand, egy indián totemoszlop, egy tényleg ferde vízesés és a Csepegő-szikla. Az Óbánya felső végén emelkedő totemoszlopnak különös története van. Erről is szólok hamarosan, de most emlékezzünk meg az első magyarországi indián törzsről, amelyet 1931-ben a Dunakanyarban fekvő Kisorosziban Baktay Ervin orientalista alapított meg. Hogy mennyire komoly volt a dolog, arra jellemző a hat évvel később, 1937-ben megesett történet: az Amerikai Indiánok Szövetsége a Heverő Bölényt (azaz Baktay Ervint) tagjai közé emelte, és tevékenységét tiszteletbeli szacsem (főnök) címmel honorálta. Az indiánvilág Baktay halálával sem szűnt meg idehaza - sok embernek valóban a „vissza a természethez” életszemlélet egyetlen biztos menedékét jelentette. A hatvanas években előbb a Bakonyban, az énekes-író Cseh Tamás vezetésével alakultak indián táborok, majd a kezdeményezés a kilencvenes években jutott el Óbányára. Az itt emelkedő totemoszlop ennek s a napjainkban is működő indián táboroknak állít emléket. Nagymedve és Öregmedve, a két óbányai indián törzsfőnök.
Az indián totemoszlop
A totemoszloptól nem messze található az egykori strand medencéje, amely mára már csak egy üresen ásítozó betongödör. Az 1940-es években Óbányán két strandfürdő is üzemelt, az első világháború után az itt élő Tichy Gyula kezdeményezésére épültek meg a medencék. Ennek az a története, hogy falu szélén lévő kuglizóban élénk társasági élet zajlott. Egyszer egy társaság elragadtatva beszélt a táj szépségeiről, csak a vizet, a strandot hiányolta. Tichy sokáig eltöprengett a hallottakon, s egyszer csak előállt a tervvel, hogy egy kis strandot akar építeni. A strandfürdő nem sokkal később országos ismertségre tettek szert. A második világháború kitörése előtti években nyaranta olyan sokan érkeztek fürdeni Óbányára, hogy a kis falu képtelen volt a szállásukról gondoskodni.
A strand egykor, és ma
Cseppkövek a szabad ég alatt
A Csepegő-szikla
A falut elhagyva a kék jelzésen halad tovább a turistaút az egykor élénk életet élő, mára üdülőfaluvá változott Kisújbánya felé. A folyamatosan összeszűkülő völgyben mintegy félórás gyaloglást követően érjük el. Mellettünk fut az Öreg-patak, majd bal kéz felé látványos, mohlepte óriás sziklához érünk. Ez a Csepegő-szikla, az egyik legszebb természeti látványosság. A sziklában miniatűr cseppkövek nőttek, ilyet csak barlangban lát az ember, a természetben, szabad ég alatt nagyon ritkán. Innen csak pár lépés a Ferde-vízesés, amely szintén különleges látvánnyal szolgál. A félrebillent, pados mészkőrétegek az évezredek alatt utat adtak a víznek - a ferdén aláhulló mini vízesés látványa tényleg megkapó jelenség.
A Ferde-vízesés
A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. augusztusi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Óbánya, ahol elvarázsol a Keleti-Mecsek
Misztikus hangulat és időutazás mecseki tájakon
Dél-dunántúli Kéktúra - Keleti-Mecsek
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
