Azoknak, akik eddig csak az ötszázforintos bankjegyen találkoztak a Sárospataki várral, mindenképpen érdemes élőben, teljes pompájában is megtekinteniük a kivételes erősséget. Építészeti csodái, régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye és a környék látnivalói egészen biztosan elkápráztatják az idelátogatót.
Építészeti szempontból igazán különlegesnek számít a Sárospatakon található Rákóczi-vár, a reneszánsz jellemzők mellett ugyanis barokk és romantikus stílusjegyeket is magán visel, melyet az évszázadok során bekövetkezett átalakításoknak és hozzátoldásoknak köszönhet.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy Sárospatak térsége már az őskorban lakott volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található település a XI. században lett királyi birtok. A vár építtetéséhez a XVI. században fogott hozzá Perényi Péter, aki a mohácsi csata után tett szert a területre. A várfallal körülbelül egyidős az erősség centruma, a Vörös-torony, amely egy késő-reneszánsz, ötszintes lakótorony, s egy észak-itáliai mester, Alessandro Vedani nevét dicséri.
Az udvar ékessége a Lorántffy-loggia, az oszlopos-árkádos építészeti gyöngyszem
A Perényiek kihalása után a vár gyakran cserélt gazdát, egészen 1616-ig, mikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén fejedelmi birtoknak minősítették. Az 1640-es években jelentősen kibővítették a várat, ekkor építették hozzá a híres Lorántffy szárnyat és loggiát. Az épületegyüttes a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központjaként funkcionált. Itt tartották az 1708-as országgyűlést is. Később a Trautsohn, majd Bretzenheim hercegek tulajdonába került, ebben az időszakban lassanként barokk, romantikus és eklektikus stíluselemekkel gazdagodott. A második világháború után az állam birtokába került. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításainak helyszíne.
A Perényi-szárny a kerek erkélyszobával
A négyzetes alaprajzú Vörös-torony tekinthető a vár centrumának; a palota gazdag múltjáról a negyedik szint mesél a reneszánsz faragványokon és a XVI. századból származó felfestésen keresztül. A régi, rombusz alapú „belső várat” sarkain bástyák övezik, a várkastélyt pedig árok veszi körbe. Az udvar ékessége a Lorántffy-loggia, az oszlopos-árkádos építészeti gyöngyszem, amely a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze. Szintén egyedi elem a Vörös-tornyot délkeletről övező ötszögű, kazamatás bástya, vagyis „párkány”. Építészeti és történelmi szempontból is érdekes a Sub Rosa, az a kerek erkélyszoba, amelyben állítólag a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői találkoztak. A helyiség mennyezetét rózsák díszítik, innen kapta a nevét: „Sub Rosa” annyit tesz, „a rózsa alatt”, de egy időben a titkosság szinonimájaként is használták. A Sárospataki vártemplom északi fala egyben a vár védőfala; a monumentális építményt szintén érdemes megtekinteni, ugyanis Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemplomaként kívül-belül egyedülálló látvánnyal kecsegtet.
Megyer-hegyi tengerszem
Sárospatak belvárosától a piros jelzésen indulva, majd a piros kereszt és Malomkő tanösvényt követve, a Megyer-hegyi tengerszemnél lyukadunk ki, melynek szépségéről elég annyit mondanunk, hogy 2011-ben elnyerte Magyarország legszebb természeti csodájának járó címet. A tó egy hajdani bányaudvar helyén keletkezett a csapadék felgyülemlésével. A magas sziklafalak lélegzetelállító látványt alkotnak a csillogó víztükörrel. Sárospatakról rövid úton elérhető Hercegkút, Vajdácska és Makkoshotyka, utóbbi az Országos Kéktúra legközelebbi pontja, egyben bélyegzőhelye is. A közelben található Sátoraljaújhely, napi több tucat busz -és vasúti járattal érhető el. A Bodrogon kajakot és kenut kölcsönözhetünk, ha pedig túrázni szeretnénk, irány a Zemplén!
További várakról szóló cikkeinket itt találod.
