Ebben az irdatlan hőségben érdemes ellátogatni a szurdokvölgyekbe, ahol árnyékos, kellemesen hűs ösvényeken sétálgathatunk. Szurdokos összeállítás következik a kedvenceinkből.
1. Gugyor – Kertes-kői-szurdok
A Bakony mélyén, Bakonybél közelében megbúvik egy 300 méteres szurdok, amiért érdemes több órát autózni, buszozni, vonatozni, bakancsot húzni és kilométereket gyalogolni. Magával ragadó szurdokvölgy, amit a környékbeliek csak gugyornak hívnak. A Bakonybélt és Pénzesgyőrt összekötő zöld turistaúton kb. félúton találunk rá az alig pár száz méter hosszú, de helyenként akár 40 méteres sziklafalakkal határolt völgyszorosra.
A Kertes-kői-szurdok 300 méter hosszú és helyenként 40 méteres sziklák övezik
A mohákkal és páfrányokkal zöldellő völgyszorosba ritkán jut be fény. Nyirkos és elvarázsolt hangulatú világában a természet az úr, ahol a víz lezúduló hömpölygése folyamatosan alakítja a környezetet, elmosva mindent, ami az útjába kerül. A köves-sziklás patakmederben nyáron csak szelíden csordogál a víz, de csapadékos időszakban vagy olvadáskor gyakran előfordulhat, hogy a megduzzadt pataktól járhatatlanná válik a szurdok. Nyáron általában kényelmesen tudjuk követni a völgytalpban haladó turistautat, csupán egy-két bedőlt fával kell megbirkóznunk.
Megközelítés: Bakonybélből két szép útvonalon is elérhetjük. Az egyik: a zöld turistajelzést követve, 3,3 km-t megtéve elérjük a Bányász-kút paddal ellátott pihenőhelyét, ami már gyakorlatilag a szurdok bejáratánál található. A másik: a település déli részéről induló piros kereszt a látványos környezetben álló Szent-kút érintésével kanyarodik a Csúcs-hegy oldalába, ahol rácsatlakozik arra a zöld útra, amit Rómer Flóris-emlékútként is emlegetnek, és amely szintén a szurdokhoz vezet. Pénzesgyőr felől is megközeíthető. Innen is a zöld jelzést követve érhetünk el leggyorsabban a völgybe.
2. Kőszikla-szurdok a Zalaapáti-háton
Nagykanizsától mintegy 10 kilométerre északkeletre, a Zalai-dombság keleti részén található Nagybakónak község. A település közelében pedig egy figyelemre méltó természeti képződmény, a helyiek által „kicikla”-ként emlegetett Kőszikla-szurdok. A kifejezetten szűk, nehezen járható, néhol kitett helyeken vezető ösvény a szurdok végén látványos homokkőfalakba ütközik. Itt találjuk a nevezetes vaslétrákat, amelyek segítségével ki is tudunk kapaszkodni a szurdokból.
A szurdok végén létrákon mászhatunk ki
Különleges mikroklímájának köszönhetően számos értékes növénynek ad otthont, találunk itt lónyelvű csodabogyót és a sziklákon nagy telepekben tenyésző májmohát is. Nagybakónak közelében kiváló piknikezőhely a Források völgye, ahol az Árpád- és Eszperantó-forrásnál finom ivóvíz, padok, asztalok, tűzrakó helyek várják a kirándulókat.
Megközelítés: Nagybakónak településen táblák jelzik a szurdok (és az Eszperantó-források) felé vezető utat. Kiérve a faluból egy mezőt keresztezünk a kavicsos, autóval is járt úton, majd az erdő szélére érve elágazáshoz érünk: balra (a kék jelzésen) az Eszperantó-forrásokhoz jutunk, míg jobb kéz felé tartva, a kék háromszög jelzés a szurdokhoz vezet.
3. A másik, nem kevésbé látványos Cuha-szurdok – Alsó-Cuha-szurdok
Az Alsó-Cuha-szurdok jóval rövidebb ugyan nagyobb testvérénél, de magasba tornyosuló sziklafalai, omladékos medre, a patakba dőlt fák látványa, a Remete- és Zsivány-barlang, illetve a helyenként merész vezetésű ösvény kiemelkedően látványos szűkületet alkot. A szurdok első, rövid, de roppant vadregényes szakaszán hatalmas sziklatömbök között kell le és föl másznunk, vagy azokon lépdelnünk még szárazabb időszakban is, hiszen a mederben száraz időszakban is mély tócsákban áll a víz. A keresztben heverő fatörzsek csak tovább vadítják a terepet.
Az igazán vadregényes rész, a sziklaszoros valóban mindössze kb. kétszáz méter hosszú, de azért fentebb sem szelídül meg teljesen a látvány. Bár a hatalmas sziklafalak a patak közvetlen partjáról eltávolodnak, vadregényességéből a víz folyását nehezítő görgetegek miatt nem veszít a Cuha patak. Óvatosságra még jó darabig szükség van a csúszós kövek között, a kidőlt fákon néha csak mászással jutunk át, és a kövek mellett összegyűlt iszap is tartogathat meglepetést. A Pakuts-pihenőig tartó szurdok körülbelül felénél, egy nagy kanyart követően szelídül meg aztán a patak. Itt már könnyebb a lépés, a sziklákon csak esetenként kell egyensúlyoznunk, de a látvány itt is magával ragadó.
Megközelítés: A túrát Vinyéről érdemes indítani, innen egyszerűen a piros kereszt visz minket körbe. A körtúra 6,6 kilométer hosszú mintegy 100 méter szintemelkedéssel. De Bakonyszentlászlóról, illetve a Bakonyszentlászló és Csesznek közötti országútról, az Ördög-rét irányából is tervezhetjük a kirándulást.
4. Erre csörög a patak? – Csörgő-szurdok
A Mátra nyugati szegletében, Pásztó-Mátrakeresztes és Mátraszentimre között bújik meg a Csörgő-patak völgyének romantikus szurdoka. A néphiedelem szerint a patak onnan kapta a nevét, hogy áradáskor a vízsodrással elragadott kövek egymáshoz ütődve csörgő hangot hallatnak. Nyáron, alacsonyabb vízállásnál, nem valószínű, hogy meghalljuk e csörgést, de csörgedezésre azért van esélyünk. Ráadásul sajátos mikroklímájának köszönhetően a szurdokban az átlagosnál néhány fokkal mindig hűvösebb van, ami igazán jól jön a kánikulában.
Nagy erénye a Csörgő-szurdoknak a mérete és az arányossága, hogy a természet szeszélye folytán pont elegendő mohával borított kő, patakátkelés, bedőlt fatörzs sorakozik a mederben, s van benne fény, árnyék meg lombokon árszűrődő fénypászma, amelyek így együttesen csak még izgalmasabbá teszik az amúgy is hangulatos útvonalat.
Megközelítés: Pásztó-Mátrakeresztestől a piros sávval jelzett turistaúton juthatunk el szurdokig.
5. A Szádelői-völgy sziklabirodalma
A Gömör–Tornai-karszt egyik legszebb szurdoka, így nem véletlen, hogy népszerű kirándulóhely is. A karsztvidék szlovákiai oldalán, a magyar határtól pár kilométerre fekvő szurdokvölgyben, ahogy elindulunk, rögtön gyönyörű környezetbe csöppenünk: a hegyhasadék oldalai magasodnak körülöttünk látványos sziklaformációkkal kísérve. Az árnyat adó, erdővel borított szurdok aszfaltútja kezdetben majdhogynem sík, enyhén emelkedik, amit szinte észre sem lehet venni, mert a látnivalók annyira lekötik az ember figyelmét. Hol balra, hol jobbra bukkan elő a Szár-patak, amely csobogókat, zúgókat, kisebb vízeséseket alkot, és morajlását helyenként púpos kőtömbök, törött gerincű sziklahátak visszhangozzák.
Jól járható aszfaltút, csörgedező patak, árnyékot adó lombsátor a hangulatos szurdokban
És plusz piros pont, hogy a völgy alján sosincs rekkenő hőség, a patak felől hűs vízpermetet hoz a szél, amely a forró nyári napokon bizony jólesik. A völgyben vezető tanösvény az aszfaltút végén egy kis fahídnál a hegyoldal felé kanyarodik. A túra ezen szakasza kisgyerekes családoknak és nagyiknak is nyugodt szívvel ajánlható, mivel alig van benne szint, így kellemes sétával teljesíthető. A gyaloghídtól azonban változik a táj, egy hosszabb, meredekebb emelkedő következik szép bükkösben a fennsíkig, amihez kell az erő, a kitartás. Aki könnyed családi túrát tervez, az innen akár vissza is fordulhat, a szurdokélmény így is megéri. Vagy kis kitérővel továbbsétálhat a szurdok másik kijárata felé vezető úton kb. 50 métert, és az ott található turistaháznál (Zádielská chata) megpihenhet, ahol tisztás, padok, asztalok várják a túrázókat.
Megközelítés: A Szádelői-völgy Magyarországról a legegyszerűbben gépkocsival közelíthető meg: az egykori tornanádaskai határátkelőn keresztül Szádelő (Zádiel) községig kell autóznunk. A völgy bejáratánál lévő fizetőparkoló a falu végén található. A Szádelő településétől kiinduló, kb. 5 kilométeres tanösvény a Szár-patak mentén a völgyön keresztül halad, és a tájékozódást fehér négyzetbe festett zöld keresztsávú turistajelzések segítik.
A cikk 2021 nyarán jelent meg először.