Erdei siklók költöztek egy családi házba

A hüllők szeptember végén már a teleléshez készülődnek, ezért olyan réseket, üregeket keresnek, ahová behúzódhatnak a hideg hónapokra. Erdei siklók egy kisebb csapata egy igali házban talált magának alkalmas telelőhelyet. Az ott élő család azonban nem örült a szokatlan társbérlőknek.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. szeptember 30.

A hüllők szeptember végén már a teleléshez készülődnek, ezért olyan réseket, üregeket keresnek, ahová behúzódhatnak a hideg hónapokra. Erdei siklók egy kisebb csapata egy igali házban talált magának alkalmas telelőhelyet. Az ott élő család azonban nem örült a szokatlan társbérlőknek.

A Somogy megyei házban először a nyári konyhában jelentek meg a hüllők, majd a fürdőszobából is előkerült több állat. A konyha álmennyezete mögött levedlett siklóbőröket találtak, a fürdőkád kibontása után pedig úgy tűnt, a legtöbb sikló ott húzta meg magát.

Láthatatlan albérlők

A család segítséget kért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól. Szegvári Zoltán, természetvédelmi őr a KaposPont internetes portálnak elmondta, a rendezett családi ház kertje alatt egy patakvölgy húzódik. Ez éppen megfelelő élőhely a hüllők számára, amelyek a hűvös ősz beköszöntével magasabb térszínekre húzódnak és meglévő üregekbe, résekbe bújnak, hogy ott teleljenek át. Ezek a siklók épp ebben a családi házban találtak telelésre alkalmas helyeket.

Bár az esetnek nagy visszhangja volt, bizonyára nem egyedi helyzetről van szó, csak a többi, hasonló történetről nem tudunk, mert a siklók, afféle láthatatlan albérlőként, télen nem mozognak, tavasszal pedig észrevétlenül távoznak. Ezek a kígyók most lebuktak, és lehet, hogy rajta vesztenek, mert ilyenkor már nem biztos, hogy találnak maguknak megfelelő, új telelőhelyet. Dr. Babocsay Gergely, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hüllő-és Kétéltűvédelmi Szakosztályának elnöke szerint ugyanis elképzelhető, hogy a siklók számára a ház rejtett zugai, repedései hagyományos telelőhelyként szolgálhattak, csak eddig nem fedezték fel őket.

„Az állatok a vedlés idején is nyugalmas, védett helyet keresnek, a talált siklóbőrök alapján elképzelhető, hogy akkor is ide húzódtak be. A kaszpi haragossiklónál látjuk, hogy vannak olyan stabil helyeik, ahová visszajárnak, amikor biztonságra van szükségük, például a telelés vagy a vedlés idején. Lehet, hogy az erdei siklóknál is így van.”

Ősszel már nem találnak másik telelőhelyet

A siklók természetes telelőhelyei közé tartoznak például a nagy, öreg fák gyökere alatt kialakuló üregek, a sziklafalak, löszfalak repedései, rágcsálók föld alatti járatai, de a „sikló-szemszögből” jó helyen lévő házak, épületek védett kis zugai is alkalmasak számukra, ahol nincs túl meleg, de még fagypont felett van a hőmérséklet. A vízóra akna már kevésbé jó kígyó-telelőhely, túl nedves, túl nyitott, ha mégis siklót találunk ott, az azért lehet, mert az állat beleesett, és nem tud kimászni a függőleges falakon, mint például a rézsikló. Egy erdei siklóval ilyesmi azonban nem történhet meg, mert az simán ki tud jutni onnan.

Mit tehet az, aki mostanában talál siklókat a házban, a melléképületekben, a pincében, és nem szeretné, hogy ott legyenek? Meddig lehet azokat átköltöztetni? – kérdezem Babocsay Gergelytől.

„Most már semeddig, mert azok az állatok nem ismernek más telelőhelyet, és most, ősszel már nem tudnak másikat találni maguknak. Ez olyan, mintha valakit hirtelen átköltöztetnénk, mondjuk New Yorkba, anélkül, hogy pénze, lakása, helyismerete lenne, és azt mondanánk neki, hogy «tessék, találd föl magad». Esetleg még nyáron lehet olyan munkálatokat végezni, amelyekkel megakadályozhatjuk a siklók beköltözését. Így, talán még van esélyük arra, hogy találjanak másik telelőhelyet, de ez sem biztos.”

Egyre kevesebb a természetes telelőhely

A szakértő szerint ilyen esetekben lenne az jó, ha a nemzetipark-igazgatóságok ismernének jó telelőhelyeket, ahová át lehetne telepíteni ezeket az állatokat. Az a baj azonban, hogy még szakértők is kevés ilyet ismernek. Megoldás lehetne az is, hogy a nemzetipark-igazgatóságok maguk építenének ki telelőhelyeket egy védett területdarabon. Ehhez azonban jó pár hét kell.

„Egyre kevesebb a természetes telelőhely. A siklók sokszor rágcsálójáratokat használnak, de rágcsálókból is egyre kevesebb van, ahogy nagyon öreg fákból is. A felhagyott bányák is jól működhetnek, például Tokajnál is volt egy ilyen, ahol siklók teleltek, de abból meg szórakoztató központot csináltak.”

Most már ne mozgassuk a kerti farakásokat

Ilyen szempontból a hüllők közül talán a mocsári teknősöknek a legkönnyebb a helyzetük, mert ők azokban a tavakban telelnek, ahol egyébként is élnek. A fagyok közeledtével a gyíkok is visszavonulnak már, bár fiatalabb egyedeket még lehet látni, ha kisüt a nap.

Mit tehetünk most a kertünkben, ha szeretnénk segíteni az ott élő hüllők, kétéltűek telelését? „Az állatok többsége most már megtalálta azt a helyet, amit használni fog. Épp ezért most már a komposztot, a nagyobb farakásokat ne mozdítsuk el, ne bolygassuk, mert ilyenkor már befészkelik oda magukat. Azt kell végiggondolni, hogy ha most kiebrudaljuk az állatokat a telelőhelyükről, akkor az azzal jár, hogy el fognak pusztulni. Ezek az állatok most hónapokig semmit nem fognak csinálni, csak csendben várják a tavaszt.”

Ha valaki szeretne kétéltű-és hüllőbarát kertet kialakítani, hasznos tippeket, tanácsokat talál az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának oldalán.

Cikkajánló