Erdei talányok – nem mind egerészölyv, ami annak hangzik

A madárvilágban vannak olyan fajok, amelyek mesteri szintre emelték a hangutánzás képességét, és nemcsak más madárfajokat, de környezetük egyéb hangjait is remekül tudják utánozni.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock
2023. november 19.

A madárvilágban vannak olyan fajok, amelyek mesteri szintre emelték a hangutánzás képességét, és nemcsak más madárfajokat, de környezetük egyéb hangjait is remekül tudják utánozni.

Néhány éve sokat időt töltöttem a budai Svábhegyen, ahol időről-időre felhangzott egy egerészölyv hangja a közelből. Furcsálltam kicsit, mert a Karthauzi utca nem kimondottan egerészölyvnek való vidék, meg aztán volt valami különös ennek az egerészölyvnek a kiáltozásában. A gyanúm nem volt alaptalan, ugyanis nem egerészölyvet hallottam, hanem egy szajkót, ami remekül eltanulta az ölyv nyávogás-szerű hangját.

A szajkó egyébként más madárfajokat, például varjakat, hollókat, fácánokat is tud utánozni, de vannak egyedek, amelyek a kutyaugatást, a macskanyávogást, sőt az ajtónyikorgást is élethűen hozzák. A varjúfélék között más fajok is ismertek hangutánzó képességükről, a csóka vagy a holló képes néhány szót is megtanulni.

„Az énekesmadár hímek alapvetően az apjuk, aztán a fajtárs hímek hangját utánozzák – mondja Orbán Zoltán, az MME szóvivője. „Vannak azonban olyan fajok, amelyek énekükben a saját, fajra jellemző hang mellett a környezetükben hallott, elsősorban más fajoktól vett énekhangokat is beépítenek. Ilyenek például a seregélyek is, amelyeknél kb. a repertoár 30-50%-át teszik ki a nem saját fajra jellemző hangok.”

De hogy miért is utánoz a szajkó környezetéből ellesett hangokat, pontosan nem tudni. „Általános elmélet, hogy a hím madarak azáltal, hogy idegen hangokat építenek be, látszólag megnövelik a repertoárjukat, és ezáltal vonzóbbak lesznek a tojók számára” – mondja dr. Garamszegi László Zsolt a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A komplexebb ének tehát azt jelezheti a tojó számára, hogy egy előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező hímmel van dolga. „Egy másik elmélet szerint a hangutánzó képesség a tanulási képességgel van összefüggésben, vagyis az a madár, amelyik több idegen hangot tud, azt jelzi, hogy ügyesebb a tanulásban.”

David Attenborough-val való találkozása óta a leghíresebb hangutánzó minden bizonnyal az Ausztráliában élő lantfarkú madár, amely a tojók megbűvölése érdekében egészen különös hangokkal is színesíti énekét. Nemcsak más fajok, például Ausztrália legismertebb madarának, az egyébként szintén jó hangutánzó kacagójancsinak vagy kokaburának a hangját utánozza tökéletesen, de a fényképezőgép kioldóját, az autóriasztót vagy a motoros láncfűrészt is, néhány szót is meg tud tanulni, és egyetlen madár akár egy egész építkezés hangját – légkalapácsostul, teherautóstul – profin tudja utánozni.

A cikk 2021 áprilisában jelent meg.

Cikkajánló