Erdészek nyomában az Ipoly mentén

Vadregényes, szép, természeti ritkaságokkal teli táj, várakkal, kilátókkal, kisvasutakkal, tanösvényekkel, letűnt korok emlékeivel. Ez így együtt tárul elénk Budapesthez közel, a Duna bal partján, az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében álló erdőterületen.

 

Még egy rendszeres erdőjáró sem tudja mindig, hogy ki kezeli az erdőket, hát még azt, hogy mennyi munkát jelent télen-nyáron az erdők fenntartása. Budapesttől északra, látótávolságban érhetjük el a Naszály erdeit, mellette magasodik a Börzsöny vonulata, kissé távolabb a Cserhát. Közös bennük, hogy a térségi, állami erdők meghatározó kezelője az Ipoly Erdő Zrt. A társaság a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén - mintegy 64 ezer hektár állami erdő kezelése a feladata. Vajon felismerjük-e az itteni erdészek keze munkáját? Hiszen az erdőkezelésen, vadgazdálkodáson túl számos kirándulóhelyet, vagy éppen kisvasutat tartanak fenn.

 

A Naszályt Katalinpuszta után lekanyarodva érjük el. Mindenképpen érdemes betérni az Erdei Kirándulóközpontba, a Gyadai Tanösvényekhez, a 2010. év ökoturisztikai létesítményébe. Különböző hosszúságú tanösvények, erdei iskola, és még jó néhány ötlet segít a szabadidő hasznos eltöltésében, de szálláshelyet, erdei boltot is találunk.

 

Királyrét a Magas-Börzsöny kapuja

Rajtunk áll, hogy milyen útvonalon közelítjük meg a Börzsönyt, de a Királyréti Erdei Vasutat semmiképpen sem érdemes kihagyni. Utazzunk oda a Budapest-Szob vasúton, ami Kismarosról visz a hegység kapujába Királyrétre, a valamikori királyok kedvelt vadászterületére, onnan pedig gyalogosan induljunk tovább. Magyarország egyik legrégibb erdei vasútja önmaga is hangulatos utazást kínál, de mára számos újdonsággal is találkozhatunk. Ilyen Vili, hazánk első napelemmel működő, környezetbarát motorkocsija, a rendezvényeken pöfögő Morgó gőzös, a megújult Mk48-asok, a gördülő tanösvény, vagy az egyedi igényekre kialakított rendezvénykocsi. Királyréten lábbal hajtható hajtányok, erdei játszótér várja az érkezőket. Ott aztán tobzódhatunk a turistajelzésekben, amelyek elvezetnek a Nagy-Hideg-hegyre vagy akár a Börzsöny legmagasabb pontjára, a 938 m magas Csóványosra. Csodás élmény betekinteni a Börzsöny lepusztult ősvulkáni kráterébe, látni az összefüggő erdőtömböt. A mély bevágásokon futó felhőárnyékok, mintha megsimogatnák a 16 millió éve formálódó hegységet. Királyrét rejti a vasércbányászathoz kapcsolódó vízkormányzás tavait, csatornáit, kőbányákat a múltból, miközben újszerű lékes erdőgazdálkodás (folyamatos erdőborítás) mutatja a jelent. Ugyanis az erdész a természettől folyamatosan tanul. A Börzsöny legszebb bükkös állományaiban bekövetkezett hatalmas mértékű jégkárok, széldöntések (természetes bolygatások) miatt nem estek kétségbe, hanem új utakat, módszereket kerestek az erdőgazdálkodásban.

A mozaikszerűen sérült, összetört faállományok működését, felújulásának természetes dinamikáját megfigyelve, az adott térségre szabott erdőkezelési technológiákat alakítottak ki. Azt remélik, hogy a folyamatos erdőborítást szolgáló eljárásaikkal - hosszú távon - a természeti károkkal szemben sokkal ellenállóbb erdőket hozhatnak létre.

 

Királyok és olimpikonok örökében

Nagymarosról egyszerre gyönyörködhetünk a Dunakanyar és a Visegrádi vár szépségében. A Hegyes-tetőre felkapaszkodva a frissen felújított Julianus-kilátóban tárul fel a Dél-Börzsöny és a Duna találkozása. Errefelé is aktív természetvédelmi programokat indítottak el: az erdészek források, erdei kistavak, vizes élőhelyek rehabilitációját, erdei rétek fenntartását is végzik, amelyek gazdag élővilágnak adnak otthont. Kiemelten védik a pannon reliktumként jegyzett magyarföldi husáng élőhelyeit, és különleges technológiával dolgoznak a nagymarosi szelídgesztenyés egészségi állapotának helyreállításáért. A természetességi állapot javítása érdekében, folyamatosan végeznek erdőszerkezet-átalakításokat. A termőhelynek nem megfelelő, illetve nem őshonos, agresszíven terjedő fafajok (akác, bálványfa) állományai után termőhelyhonos fafajokból álló erdőtársulásokat alakítanak ki.
S ha megkedveltük a kisvasutat, ne hagyjuk ki a Kemencei Erdei Múzeumvasutat, ahol életnagyságú miniatűr vasúti eszközök között sétálhatunk. Az ország minden pontjáról oda mentett 600 mm-es nyomtávú vasúti kocsik felélesztik gyermeki vonzódásunkat a „modellvasút” iránt, amely menetrend szerint közlekedik.

Kemencén, a Domszky Pál Erdészházban a népi hagyományokkal, mesterségekkel, az erdő-és vadgazdálkodással, a dézsmapincében pedig a szőlészet-borászat eszközeivel ismerkedhetünk. Éjszakázhatunk Bernecén a matracszálláson vagy a királyok nyomdokain járva Királyházán. Ott ejtette el József főherceg ezredik bikáját, ahol az első újkori olimpiáról érmekkel hazatért Szokoly Alajos volt a vadászbérlő.

Már évtizedek óta - nem csak a védett területeken - a természeteshez közeli módon újítják fel a kitermelésre tervezett erdőket.

 

[Olvassa el a teljes cikket a Turista Magazin 2012 augusztusi számában]