Milyen volt az élővilága 85 millió évvel ezelőtt a ma a Bakony erdei által borított vidéknek? Milyen halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők és dinoszauruszok népesítették be e késő kréta kori szubtrópusi világot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz, ha részt veszel az Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja által júliusban-augusztusban szervezett DinoExpo 2015 elnevezésű programsorozaton.
Érdeklődsz a régmúlt állat- és növényvilága iránt? Akkor most testközelből figyelheted meg a tudósok terepmunkáját, és a helyszínen nézheted meg az előkerült leletek egy részét. A DinoExpo 2015 elnevezésű rendezvény keretében megtekintheted a bakonyi dinoszauruszlelőhelyet és az ásatásokat, a szomszédos településeken (Németbánya, Bakonyjákó) pedig további változatos, a tudományos kutatást bemutató, valamint szabadidős és kulturális programokat kínálnak a szervezők. A programokra váltott jegyekkel a bakonyi dinoszaurusz-kutatásokat támogatod.
A programokról és a regisztrációhoz kötött jelentkezésről további információkat az alábbi oldalon olvashatsz: magyardinoszaurusz.hu/
Ősi Attila másfél évtizeddel ezelőtt kezdte feltárni a késő kréta kor flóráját és faunáját egy ma már használaton kívüli bakonyi bauxitfejtésben. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával zajló kutatás keretében a geológusokból és biológusokból álló team eddig körülbelül 400-500 négyzetméternyi területet vizsgált át az iharkúti lelőhelyen, és több mint 30 ezer csontmaradványt talált.
<p><a href="https://vimeo.com/107802180">NOMEN EST OMEN - Ősi Attila, a magyar dinók keresztapja</a> from <a href="https://vimeo.com/user16585756">Turistamagazin</a> on <a href="https://vimeo.com">Vimeo</a>.</p>
A kutatócsoport egyik legjelentősebb felfedezése az Ajkaceratops kozmai névre keresztelt dinoszaurusz. A másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú állat kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőrszerű szájjal rendelkezett. Ezenkívül több új fajt - dinoszauruszokat, teknőst, krokodilt - sikerült azonosítaniuk, ahogy megtalálták hatalmas, a tengeri életmódhoz alkalmazódó, evezőszerű végtagokkal rendelkező ragadozó gyík maradványait. A kőzetekből előkerült pollenek, levéllenyomatok, borostyánban fennmaradt apró rovarok pedig további mozaikdarabokat jelentenek a késő kréta kori környezet minél pontosabb rekonstruálásához.
Kapcsolódó cikkek:
Még gazdagabb lehetett az ősvilági Pompeji
