Erősség a nyugati végeken

Kőszeg az egyik, ha nem a legszebb középkori város Magyarországon. Akárhányszor járunk itt, mindig újabb és újabb részleteket fedezünk fel. Ráadásul a teljes történelmi belváros megújult a rendszerváltozás után, a vár rekonstrukciójáról nem is beszélve. Az erősség alig egy hónapja nyitott ki újra részlegesen, a hozzáértő és kreatív felújítás első szakasza után. Már most is a város fő attrakciója, de a második szakasz után még inkább az lesz. Egyre több a megszépült utca, és zöld terek létesülnek.

1 / 5

2011-ben éppen akkor látogattunk ide, amikor a város hajdani központi tere, a Jurisics tér felújítása során egy kidőlő 30 méteres hársfa letarolta a 18. század első felében emelt Mária-szobrot. Rossz nyelvek szerint a tér felújítását végző munkások elvágtak néhány vastagabb gyökeret, amire a hársfa megadta magát. Hamar ellepték a teret a tűzoltók, rendőrök és a nézelődők. A nagy riadalom akkor fokozódott, amikor a régészek, összeszedve a szobor darabjait, nem találták Mária fejét. Az egyik tűzoltó egy földből kiálló vasdarabot vett észre. Kiderült, a vastüske másik végén, a felszín alatt vagy fél méterrel az eltűntnek hitt szoborfej fekszik. Másfél év múltán újra Kőszegen kirándultunk, és megállapítottuk, hogy a tér, amelyet az egykori módos polgárok házai szegélyeznek, felújított állapotában az egyik legszebb lett az országban. 

Kőszeg Ottlik Géza városa is. Bár az Iskola a határon című nagyszerű regényében soha nem nevezi meg a kisvárost, mégis olyan precíz leírást ad a helyszínekről, hogy minden egyes házra ráismerni. Ha valakinek van kedve, a regény alapján is végigjárhatja a települést. A Patikamúzeum melletti második házon még mi is láttuk a műben idézett latin nyelvű feliratot. Ottlik leírása szerint 1923-ban itt vették fel a katonai reáliskolába. A felújított vár egyik termében hamarosan az író életét bemutató, állandó kiállítás nyílik. Egy szó, mint száz, a kultúrára, történelemre és a középkori építészetre leginkább fogékony látogató is garantáltan tartalmas napokat tölthet a városban.

Kőszegi utazásunkat a város leghíresebb történelmi eseményének leírásával fejezzük be. Az ódon vár igaz története felér egy legendával. 1532 augusztusában Jurisics Miklós várkapitány 700 főnyi köznép, 18 huszár és 18 német lovas élén a várost, a várat és az attól nyugatra eső világot mintegy 200 000 török ellen védelmezte meg.

2 / 5

3 / 5

Miután Szulejmán felszólítására a várkapitány nem adta fel a várat, egy végső, minden eddiginél hatalmasabb rohammal már-már közel álltak a győzelemhez, sok védő elesett, és Jurisics Miklós is súlyosan megsebesült. Ekkor azonban történt valami, ami megfordította a csata menetét. A város népe a Szent Jakab-templom (ma is a középkori főtér dísze) oltalmában gyűlt össze, és hangos jajveszékelés közepette siratta a hős kapitányt. Az előretörő oszmán ostromlók ezt a várvédők segítségére siető felmentő sereg zajának hitték, és megbomlott soraikban a káosz lett úrrá. Ezt kihasználva, Jurisics bátor katonái rárontottak a törökre.

Ibrahim nagyvezér, aki a várőrség helyzetét a valósnál sokkal kedvezőbbnek vélte, újabb alkudozásba kezdett, amelybe a kapitány látszólag belement, de csellel és megfelelő mennyiségű borral mégis megmenekült a vár és a város. A törökök abban a tudatban vonultak tovább, hogy a várat bevették. Jurisics megmentette Bécset és ezzel Európát is - ennek emlékére kondulnak meg a harangok mindennap 11 órakor a városban. A hőstettért cserébe I. Ferdinánd adómentességet és kiváltságokat adott a településnek, amely ezáltal rövidesen gazdag kereskedővárossá vált.

4 / 5

Korábban megírtuk:

Megújult a kőszegi Chernel-kert
Lovagi vacsorát is csaphattok a Jurisics-várban
Az édentől keletre
 

Tetszett a cikk?

Oszd meg másokkal

Megosztás

Ne maradj le semmiről, kövess minket!

Turista Magazin