Ritkább sármány- és pintyfélék telelnek a Hortobágyon és a Nagykunság területén. Sárgacsőrű kenderikéből ma már nem sokat látni nálunk, a hósármány néhány százas csoportokkal képviselteti magát, a sarkantyús sármány pedig néhány példányos csapatokban jelent meg.
A gyakori telelő énekesmadár-fajok mellett rendszeresen megjelenő északi vendégek a megfelelően legeltetett gyepterületeket keresik fel, így a természetvédelmi szempontból jól kezelt élőhelyeken a pusztai énekesmadarak számára is alkalmas telelési feltételek keletkeznek - írja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.
Sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris)
A sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris) vagy más néven téli kenderike Európában Skandináviában, Írországban és Skóciában él. Körülbelül akkora, mint egy tengelic, sárgás alapszínezetű és sárga csőrű. Csapatosan járja a téli pusztákat. Elsősorban a rövidfüvű ürmös-csenkeszes pusztarészeket járja, időnként gyomosodott parlagokon is megfigyelhető. Zömmel üröm, sóballa és madárkeserűfű magjával táplálkozik, időnként más pintyfélék csapataihoz csatlakozva a napraforgó-földeket látogatja. Az elmúlt évtizedekben jóval gyakoribb volt a Hortobágyon és Magyarországon egyaránt, a 2000-es évekig több százas, időnként ezres példányszámban jelent meg szikes gyepeinken. Védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Hósármány (Plectrophenax nivalis)
A téli Hortobágy arculatához hozzátartozik a puszta felett nagy csapatokban kavargó hósármányok (Plectrophenax nivalis) képe. A madárfaj Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Bár kisebb példányszámban jelenik meg nálunk az elmúlt években, néhány százas csapatai azért minden évben felbukkannak az egyes pusztarészeken (Nyírő-lapos, Kunmadarasi-puszta). A madár legfőbb téli tápláléka a bárányparéj magja, így előszeretettel keresi fel a vakszikes foltokat. Emellett rendszeresen fogyasztja a sziki üröm, sóvirág, bajuszpázsit és más sziki növények magjait. Jellegzetes fehér szárnymintázata már messziről feltűnik a repülő egyedeken. Védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus)
A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, a Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részeinek láp- és mocsárvidéken él. Hazánkban rövidfüvű legelőkön magányosan, időnként néhány példányos csapatban telel. Tápláléka a Hortobágyon elsősorban a kígyófarkfű magja. Időnként más sármányokhoz, illetve vegyes pintycsapatokhoz csatlakozva megjelenik gyomos szántókon. A legkorábban érkező telelő pusztai énekesmadár, esetenként már szeptemberben megjelenik. A földön rejtőzködve mozog, jellegzetes hangja alapján könnyen felismerhető. Védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Kapcsolódó cikkeink:
Vadregényes mocsárvilág a fővárosban
Egy évtizede nálunk telel Fülöp
Tömeges mérgezés Nagydém mellett
