Áprilisban a nagyközönség először pillanthatott be a magyarországi gyümölcsgénbankok működésébe az érdi Elvira majorban. Dr. Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatójával beszélgettünk arról, mit is csinálnak egy génbankban, és miért érdemes részt venni egy ilyen nyílt napon.
TM: Mit takar a génbank kifejezés?
Dr. Gyuricza Csaba: A génbanki gyűjtemény tulajdonképpen azokat a fajokat és fajtákat foglalja magában, amelyek a Kárpát-medencében őshonosak, és ezen kívül sok külföldi fajt is. A gyűjtemény nem csak a génmegőrzés szempontjából fontos, ezek a változatok képezik az alapját a sikeres nemesítő munkának. Ezek teszik lehetővé azt is, hogy a folyamatosan változó klímafeltételekhez igazodva lehessen újabb és újabb fajtákat előállítani, és ezek alapján például az újabb betegségekkel szembeni ellenállóságot is ki tudják alakítani egy-egy fajtában, de lehetővé válik az is, hogy a növény szárazságtűrése erőteljesebb legyen. A nemesítési célok folyamatosan változnak, ennek megfelelően használják a génbanki tételeket a nemesítő munka során.
TM: Mekkora most ez a génbanki gyűjtemény?
Dr. Gy. Cs.: Az intézményi génbank az ötvenes években jött létre, de az ezzel kapcsolatos tudatos tevékenység az 1970-es években indult el. Négy génkutató állomásunk van, és összesen 6600 génbanki tétel, ebből majdnem 2000 Érden található, 1948 Újfehértón, 1340 Fertődön, 1205 pedig Cegléden, ezek a telephelyek 60 hektárt tesznek ki összesen. A NAIK kezelésében lévő génbanki állomány az egyik legnagyobb egységes szakmai irányítás alatt fenntartott gyümölcsgénbank egész Európában.
TM: Mivel foglalkozik még a NAIK?
Dr. Gy. Cs.: Gyakorlatorientált kutatásokkal, amelyek a mindennapokban tapasztalható, értékelhető eredménnyel járnak, egyfajta technológia vagy termék formájában. Összesen 12 kutatóintézet tartozik hozzánk, amelyek lefedik a mezőgazdaság minden területét a növénytermesztéstől az állattenyésztésen keresztül az élelmiszer-előállításig, -feldolgozásig. Azokat a termékeket, technológiákat állítjuk elő, amelyek ezután remélhetőleg rövid időn belül a boltok polcain is megtalálhatóak lesznek, gyümölcsök esetében pedig az új fajták előállításáról van szó.
TM: A nyílt nap most az érdi Elvira majorban volt, mi ennek a kertnek a különlegessége?
Dr. Gy. Cs.: Itt van a legnagyobb hagyománya a cseresznye- és a meggynemesítésnek, ami most virágzott, így ez egyben szezonnyitó rendezvény is volt. A népszerű érdi bőtermő meggy az itteni nemesítések eredménye, de ezt egyébként elmondhatjuk az összes többi Magyarországon termesztett meggy-, illetve cseresznyefajtáról is. Az érdi gyűjtemény azért is különleges, mert itt van Közép-Európa legnagyobb csonthéjas génbanki gyűjteménye. Vannak még dísznövények is, a faiskolában cseresznye, meggy, szilva, mandula, őszibarack, kajszibarack, körte, dió, alma, birs és naspolya található. Bár itt volt először nyílt nap, de ezzel nem szeretnénk megállni, hanem folytatjuk a többi telephelyen is. A hangsúly ott más növényfajokon lesz: Újfehértón az alma és a meggy a jellemző, Fertődön elsősorban a bogyós gyümölcsök, a málna, a ribizli, az egres, Cegléd pedig hagyományosan a kajszinemesítés központja. A honlapunkon (www.naik.hu) folyamatosan frissítjük a nyílt napok időpontjait.
TM: Mire számíthat az, aki ellátogat egy ilyen rendezvényre?
Dr. Gy. Cs.: Ezzel próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy milyen értékek találhatók ezekben a génbankokban, amelyek Európában is egyedülállónak tekinthetők. Az érdi bemutató alkalmával a nemesítő munka alapjaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. A fiatalabbak számára is érthetően mutattuk be azt, hogy hogyan történik a mesterséges beporzás, a keresztezés, a szelekció. Azokat a hétköznapi munkákat próbáljuk meg szakmai és egyben kicsit közérhetőbb módon körbejárni, amelyek révén közelebb tudjuk hozni a gyerekeket a mezőgazdasághoz, és a természet szeretetét próbáljuk beléjük plántálni, hogy ne tankönyvekből, hanem egy ilyen génbanki állomány megtekintésével tanuljanak.
TM: Csak a gyerekek a célközönség, vagy felnőttek számára is érdekes lehet a nyílt nap?
Dr. Gy. Cs.: Azt gondolom, hogy mindenki számára érdekes lehet, főként, mert eddig többnyire ismeretlen volt a génbanki tevékenység. A gyerekeket azért tartjuk fontosnak, mert számukra egy életre szóló élményt és elköteleződést adhat, ha részt vesznek egy ilyen rendezvényen.
